Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

a város pesti és budai, északi és déli területein). A telepítési terv néhány ponton „bele­nyúl" az egyébként nemrég elfogadott ART-bc, bár szakemberek, így pl. a Fővárosi Tanács VB ülésén is felszólaló Perényi Imre, Hairer Ferenc vitatták ennek szükséges­ségét, óvtak a rendelkezésre álló üres területek nem kellően átgondolt beépítésétől. ,,[A terv] magától az általános tervtől lényegében nem tér el. Mégis egy-két utóbb fel­merült, főleg gazdasági vonatkozású kényszerkörülmény figyelembevétele néhány te­rület-felhasználási módosítás szükségességét vonta maga után." Ilyen módosításként merült fel egyebek mellett a Békásmegyeren található mezőgazdasági területek beépí­tése, Kelenföld megengedett beépítési sűrűségének növelése. Az érintett területekre kidolgozott részletes rendezési tervek már ez alapján készültek. A főváros IV. ötéves tervhez kapcsolódó telepítési tervét már egyértelműen az ál­lami építőipari kapacitással történő, nagyrészt koncentrált, házgyári panelekből meg­valósuló lakásépítés „elhelyezése" határozza meg, összefüggésben a 15 éves terv „finisében" tervezett nagyobb lakásmennyiséggel és az időközben megindult házgyári termeléssel. A terv gazdaságossági megfontolásokból, a lakásszám maximalizálása, a házgyárak kapacitáskihasználása szem előtt tartásával az építendő lakások egy részét rekonstrukciós területre telepíti (pl. Rákospalota-Kertváros, Újpest, Kőbánya köz­pontja, Újhegy), többségét pedig külső, beépítetlen területre. Az előző ciklushoz ha­sonlóan a telepítési terv tehát ismét „felülírja" az ÁRT-t, az újonnan beépíteni javasolt területek egy része (Békásmegyer, Aranyhegy, Káposztásmegyer, Budaörsi út, Gaz­dálkodó út, Akadémia telep) túlnyúlik az ART által lakóterületként kijelölt terület ha­tárán, ezek mint „az általános terv konkrét módosítást tartalmazó korrekciói" kerültek jóváhagyásra. A tömeges lakásépítés hatása a várostervezési folyamatokra A tömeges lakásépítés politikai programja, és a hozzá kapcsolódó, az államszocialista politikai, társadalmi rendszer keretei között létrejött tervek, rendelkezések sajátos helyzetet teremtettek a várostervezés mindennapi működése számára. Az alábbiakban e sajátos helyzet főbb jellemzőit igyekszem feltárni. Fejlesztés-függőség A 15 éves programban megépíteni tervezett lakásmennyiség, illetve az állami redisztribúciós döntések meghatározó szerepe a program megvalósulásában a város­tervezést erősen fejlesztés-függővé tette, fő feladata a népgazdasági tervekben meghatározott lakásmennyiség „elhelyezése" lett. Az ART és a fejlesztési tervek ugyanakkor elvileg logikájukban különböző doku­mentumok: az ART nem egy rögzített cél-állapot elérésére irányul, hanem a beépíthe­tőség feltételeit határozza meg helyzetfelmérés és a lehetséges jövőbeli fejlődési

Next

/
Oldalképek
Tartalom