Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése
a város pesti és budai, északi és déli területein). A telepítési terv néhány ponton „belenyúl" az egyébként nemrég elfogadott ART-bc, bár szakemberek, így pl. a Fővárosi Tanács VB ülésén is felszólaló Perényi Imre, Hairer Ferenc vitatták ennek szükségességét, óvtak a rendelkezésre álló üres területek nem kellően átgondolt beépítésétől. ,,[A terv] magától az általános tervtől lényegében nem tér el. Mégis egy-két utóbb felmerült, főleg gazdasági vonatkozású kényszerkörülmény figyelembevétele néhány terület-felhasználási módosítás szükségességét vonta maga után." Ilyen módosításként merült fel egyebek mellett a Békásmegyeren található mezőgazdasági területek beépítése, Kelenföld megengedett beépítési sűrűségének növelése. Az érintett területekre kidolgozott részletes rendezési tervek már ez alapján készültek. A főváros IV. ötéves tervhez kapcsolódó telepítési tervét már egyértelműen az állami építőipari kapacitással történő, nagyrészt koncentrált, házgyári panelekből megvalósuló lakásépítés „elhelyezése" határozza meg, összefüggésben a 15 éves terv „finisében" tervezett nagyobb lakásmennyiséggel és az időközben megindult házgyári termeléssel. A terv gazdaságossági megfontolásokból, a lakásszám maximalizálása, a házgyárak kapacitáskihasználása szem előtt tartásával az építendő lakások egy részét rekonstrukciós területre telepíti (pl. Rákospalota-Kertváros, Újpest, Kőbánya központja, Újhegy), többségét pedig külső, beépítetlen területre. Az előző ciklushoz hasonlóan a telepítési terv tehát ismét „felülírja" az ÁRT-t, az újonnan beépíteni javasolt területek egy része (Békásmegyer, Aranyhegy, Káposztásmegyer, Budaörsi út, Gazdálkodó út, Akadémia telep) túlnyúlik az ART által lakóterületként kijelölt terület határán, ezek mint „az általános terv konkrét módosítást tartalmazó korrekciói" kerültek jóváhagyásra. A tömeges lakásépítés hatása a várostervezési folyamatokra A tömeges lakásépítés politikai programja, és a hozzá kapcsolódó, az államszocialista politikai, társadalmi rendszer keretei között létrejött tervek, rendelkezések sajátos helyzetet teremtettek a várostervezés mindennapi működése számára. Az alábbiakban e sajátos helyzet főbb jellemzőit igyekszem feltárni. Fejlesztés-függőség A 15 éves programban megépíteni tervezett lakásmennyiség, illetve az állami redisztribúciós döntések meghatározó szerepe a program megvalósulásában a várostervezést erősen fejlesztés-függővé tette, fő feladata a népgazdasági tervekben meghatározott lakásmennyiség „elhelyezése" lett. Az ART és a fejlesztési tervek ugyanakkor elvileg logikájukban különböző dokumentumok: az ART nem egy rögzített cél-állapot elérésére irányul, hanem a beépíthetőség feltételeit határozza meg helyzetfelmérés és a lehetséges jövőbeli fejlődési
