Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

sére, anyagtakarékosságra vonatkozó tervezet kidolgozását, emellett - szintén gazdaságossági megfontolásokból - olyan részletes szabályok kidolgozását is elrendelte, amelyek a lakások alaprajzi elrendezésére, méretezésére, belmagasságára, felszereltségére vonatkoznak, ezeket az építésügyi miniszternek a Minisztertanács elé kell terjesztenie. Határozat,, A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról" A lakásfejlesztési terv végül a munkásosztály helyzetével kapcsolatos intézkedéscsomaghoz kapcsoltan került elfogadásra, minthogy egy a PB kezdeményezésére 1958 május-júniusában a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről készült vizsgálat jelentése szerint: „A lakáshelyzet - különösen a munkásoké - nem kielégítő, s cz a kérdés fontosabb ma már, mint általában az életszínvonal kérdése, társadalom-politikai üggyé vált. [...] A munkások az életszínvonal legelhanyagoltabb tényezőjének a lakáshelyzetet tekintik."

15 Ennek kapcsán vált egyértelmű, deklarált politikai céllá, hogy az olyan korábban alkalmazott „lakásteremtő" megoldások, mint a társbérlctesítés, valamint a lakáselosztási rendszer puszta megreformálása nem oldhatják meg a kialakult helyzetet: ,,[i]tt nem osztásról van szó, hanem teremtésről".

16 Ugyanakkor - a lakásépítés óriási forrásigénye miatt - a vitában többen felvetették, hogy a pártnak, illetve ennek nyomán az államnak „mértéktartónak" kell lennie a lakáskérdés, mint központi prioritás megfogalmazásában, illetve a célul kitűzött lakásmennyiség meghatározásában: „Azt [tudjuk mondani, hogy] becsületesen hozzáfogunk és elkezdjük a rendezést. [...] Nem tudunk mást mondani".

17 Budapesten még hangsúlyosabban merült fel a lakáshelyzettel való elégedetlenség (egészségtelen, szükséglakásban lakók, ágyrajárók, albérlők, gyerekkel szülőknél lakók, a családalapítás, házasságkötés ellehetetlenülése a lakáshoz jutási nehézségek miatt stb.), olyannyira, hogy a jelentés vitájában már az is felmerül, hogy cz eluralja a munkásosztály helyzetével kapcsolatos gondolkodást, márpedig „nem lehet a munkásosztály helyzetének megtárgyalásából egy lakásvitát csinálni. [.. .]"

IS A lakáskérdés politikai súlyát jelzik egyrészt a lakásfej lesztési koncepció elkészültének késlekedését ért kritikák, másrészt pedig az, hogy bár a legtöbben egyetértettek abban, hogy a határozat kidolgozása több időt igényel, a néhány nap múlva tartott pártnapra már mindenképpen „elő kell állni" valamilyen javaslattal: „sokat jelent az, ha a Központi Bizottság a dolgozó széles tömegek előtt nyilvánosságra hozza, hogy a 15 MOL 288. f. 4/19. öc. Az MSZMP Központi Bizottsága ülése 1958. október 13. Tájékoztató politikai kérdésekről, a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozati javaslat megvitatása. 16 Uo. 17 Uo. ix BFL XXXV. La. 4/30. őe. Az MSZMP Budapesti Párt-Végrehaj tó Bizottságának ülése 1958. augusztus 4. Jelentés a munkásosztály helyzetéről a budapesti üzemekben folytatott vizsgálatok alapján. Marosán György hozzászólása.