Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
OTI, sem pedig a főváros nem tartott előnyösnek, végül a 219/1943. kgy. sz. határozat ellenszavazat nélkül hagyta jóvá. A program megvalósításának első lépéseként az eredetileg 1624-ről időközben 1852 lakásosra bővített 159 magdolnavárosi építkezés megkaphatta a 40 éves adómentességet is. 160 A fedezet körüli bizonytalanság rendezése alatt a házak terveit 161 is elfogadták, az FKT utasítására átalakították a homlokzati terveket, sőt több esetben a munkák is megkezdődhettek. A magdolnavárosi terület városrendezési tervét Gerlóczy Gedeon, az építészeti tervet pedig Weichinger Károly készítette el. 162 A 54 házra tervezett építkezés irányítására házcsoportonként külön müvezetőségcket neveztek ki. A katonai behívások miatt ezt a feladatot a főváros nem tudta kizárólag saját embereivel ellátni, ezért kénytelen volt külső ellenőröket is bevonni a munkálatokba, akik azonban többségükben a tervezéssel is megbízott építészek közül kerültek ki. 163 A Magdolnavárosban zajló építkezés egyszerre három helyszínen folyt. A telep első csoportját az OTI által létesített Horthy Miklós kertváros szomszédságában a Béke, Fiastyúk, Ránki, Gyöngyösi Nővér, Fivér, Kedves, és Gyermek utcák között létesítették. A második részt a Babér-telep szomszédságában, a Máglya, Göncöl, Tomori és Agyag utcák által határolt területen emelték. A harmadik csoport pedig az Újpalotai, Göncöl, Faludi és Gyöngyösi utcák mentén épült fel. A kivitelezésnél egy Magyarországon addig még soha nem alkalmazott technológiát próbáltak bevezetni. Eszerint a házak futószalagon készültek volna, ugyanis csak ezzel a módszerrel tűnt megvalósíthatónak a racionális anyagkihasználás és a munkatakarékosság elve. A sorozatgyártás ötletét maga Szendy Károly polgármester is támogatta, amikor az 1943-as építkezési tervet ismertetve arról beszélt, hogy az építendő házak szerkezetét a tömegtermelés érdekében szabványosítani kell. 164 A Közmunkatanács a tömegtermelést az építési költségek csökkentése érdekében saját hatáskörébe vonta, s így támogatta a szabványosított alkatrészek, illetve bizonyos alapanyagok alkalmazásának engedélyezését. 165 Az anyagtakarékosság végig rá159 Valószínűleg a Városszéli telep bővítésének elmaradásából következő lakásveszteséget akarták a plusz 232 lakás tervével pótolni. 160 Előterjesztés az 50 millió a. P-s hitel felvétele tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1943. 26. sz. V. melléklet I.p.,31. sz. 718. p. 161 A nyertes tervezők között szerepelt például Árvay József és Károlyi Antal, mindketten négy-négy 36 lakásos házat terveztek a Béke, Fivér, és Nővér, illetve a Ránki, Fiastyúk és Béke utcák közötti területre, Janáky István hat hasonló méretű házat tervezett meg a Béke út, Fivér utca és a Gyermek tér által határolt területre, Goszlcth Lajos pedig hat 32 lakásost a szomszédos Gyöngyösi, Kedves utcák, illetve a Gyermek tér közé, Várallyay Sándor pedig Göncöl, Faludi, Újpalotai utcák közé eső terület házai közül három 36 lakásosat. A felsorolt tervek közül azonban nem mindegyik valósult meg. Építési engedélyek: BFL IV.1409.C 321523/1943-IIL; 321524/1943-III.; 328353/1943-IIL; 321531/í 943-IIT.; 321527/1943-III.; más épületekre vonatkozó cngedélyek:321350/1943-IIL; 321525/1943-IIL 162 FERKAI 2001. 338. p. 163 Építésvezetőség kirendelése a magdolnavárosi építkezésekhez: BFL IV.1409. c 18529/1943-1. 164 Szendy polgármester nagyszabású terve a fővárosi kislakásépítés megindításáról. Vállalkozók Lapja, 1942. 21. sz. 3. p. 165 FKT felterjesztése a lakóhelyek létesítésének előmozdítása ügyében. Vállalkozók Lapja, 1942. 19. sz. 4. p.
