Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

Teriilet épület típusa épült lakás szám költség (P) üzlet felszerelés megjegyzés XIII. Madarász utcai telep átalakítás 1941. május 48 A lakhatatlan épületek lebontása után az egyik emeletes átalakítása Összes 1719 833 új 886 átalakítással Forrás: KERÉK. 1944. 43-44. p.; A polgármester havi jelentései a székesfőváros 1941. évi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1941. 38. sz. melléklet, 4., 59. sz. melléklet, 7. p.; A polgármester jelentése a székesfőváros 1941. első félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1941. 39. sz. melléklet 13. p.; A polgármester jelentése a székesfőváros 1942. első félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1942. 36. sz. melléklet 1 1. p.; Előterjesztés a kőből való iskola építésekről. Fővárosi Közlöny, 1943.26. sz. 592. p.; A polgármester havi jelentései a székesfőváros 1942. évi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 17. sz., 26. sz., 43. sz., 54. sz.; Babéiúti kislakásokból szükséglakás. Fővárosi Közlöny, 1937. 51. sz. 1627. p. Az átmeneti telepek létesítéséről összefoglalásként elmondható, hogy a világháború végéig ugyan nem sikerült a teljes programot megvalósítani, de így is 1719 szoba-konyhás kislakás létesült. Ezek közül 833 lakás teljesen újonnan épült, de nem feledkezhetünk cl a Pillangó utcai 100 lakásos építkezésről sem, ahol egyhelyiséges szükséglakásokat emeltek az átépítésre váró telepek, illetve egyes nyomortelepek lakóinak elhelyezésére. A program megalkotói eredetileg 2700 szükséglakás felszámolását tervezték az 1941. esztendő végéig.

137 Arról, hogy ezek közül összesen hány lakás szűnt meg valójában, pontos adatokkal nem rendelkezünk. Annyi bizonyos, hogy az átalakítások következtében létrejött 886 lakást - a Madarász-telep kivételével - már meglévő egyhelyiséges lakásokból alakították ki, tehát az építkezések során legalább 1676 szükséglakást felszámoltak. Emellett a Zita-telepet kiürítették, az Auguszta és a Mária Valéria fabarakkjait felszámolták, valamint néhány kisebb telep is megszűnt. Török István 1948-as, többségében megbízható adatokat közlő tanulmánya arról tudósítja az olvasót, hogy 2700 szükséglakás

1 8 felszámolását követően már csak az Augusztán és a Mária Valéria-telepen találhatók fővárosi szükséghajlékok.

139 Az átmeneti telepek építésének tehát az volt a jelentősége, hogy általuk csökkent a fővárosban az egyhelyiséges, az első világháború következtében rohammunkában, ideiglenes jelleggel felállított lakások száma. Az így megszüntetett nyomortelepi lakásokat pedig a lehetőségekhez képest olcsó és egészséges lakásokkal váltották fel. Mindezt azzal a hangsúlyozott céllal tették, hogy az új lakásokban azok az elsősorban nagyobb létszámú családok leljenek átmeneti hajlékra, akik szociális helyzetüknél 137 A székesfőváros... 1940. 43. p.