Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

tervek kialakításánál az egyik legfontosabb szempontot a családvédelmi elvek megvalósulása jelentette, hiszen a lakások sokgyermekes munkáscsaládok részérc készültek. A szakemberek fontosnak tartották a nemek szerinti elkülönülés lehetőségének biztosítását a családon belül, illetve azt, hogy a tervek feleljenek meg a munkásság életmódjának. így került sor egy viszonylag új,

49 az úgynevezett lakókonyhás lakástípus bevezetésére. A szakértők abból a tapasztalatból indultak ki, hogy a munkások napjuk jelentős részét a konyhában töltik, sőt gyakran egész télen csupán ezt az egy helyiséget fűtik, és csak éjszakára húzódnak be a szobába.

5

? Ezért a tervezőknek olyan lakásokat kellett kialakítaniuk, amelyek a lehetőségekhez képest nagy - akár egy ágy elhelyezésérc is alkalmas méretű - konyhából és két kisebb méretű hálófülkéből állnak. Ez utóbbiak tényleg csak az alvás célját szolgálják, hiszen a két heverőn kívül mást nem is nagyon lehetett bennük elhelyezni. így a két nem elkülönülésének lehetőséget biztosító, megfelelő számú helyiséget magába foglaló 35 m

2-es lakókonyhás lakások az előírások szerint egy 3 m

2-es előtérből, egy 15 m

2-es lakókonyhából, két 8-9 m

2-es hálófűikéből és egy WC-ből álltak. A lakókonyha két részből tevődött össze: egy konyhaiból, amelyben legalább egy takaréktűzhelyet, gázrezsót, konyhai kiöntőt lehetett elhelyezni és egy másik területből, amit a család nappali tartózkodására rendeztek bc. A helyiségnek ezt a felét hajó-, vagy bükkfapadlóval borították, és úgy tervezték, hogy az ebédlőasztal, a székek, a szekrény mellett egy fekvőalkalmatosság is elférjen. Ezáltal ezekben a 35 m2-es lakásokban akár három, egymástól elválasztott hálóhelyiséget is ki lehetett alakítani, sőt magának a lakókonyhának a két fele is elkülöníthető volt egymástól egy függönnyel.

51 A hálófülkék a konyhából vagy az előszobából nyíltak, és külön világítással, szellőzési, valamint fűtési lehetőséggel voltak ellátva.

52 Úgy alakították ki őket, hogy legalább két ágy, esetleg egy ágy és egy pótágy, egy szekrény meg egy kis asztal is elférjen bennük.

53 49 Lakókonyhákat például már a húszas évek végén létesített Ceglédi utcai szükséglakásoknál is alkalmaztak. 50 A kislakásépítés célja: BFL IV. 1409.c 318166/1940-III. 51 1954-ben például egy átalakítási kérelem érkezett a fővároshoz, amelyben egy Nagyfuvaros utcai lakos téglafallal akarta leválasztani a lakókonyhája két felét, így alakítva ki egy főzőfulkét és egy (a konyhától független) lakóterületet. A kérelmét azzal indokolta, hogy a gáztűzhely levegője beszennyezi a lakókonyha légterét, így a bútorokat is, a falról pedig már rég lepergett a festék és a vakolat. Ilyen körülmények között lakókonyháját állandó tartózkodásra nem tartotta alkalmasnak. Németh Istvánné lakás-átalakítási kérelme a Nagyfuvaros u. 22-ből: BFL XXIII.208.b. 58/N/l 15-1954. Az idézet forrás mindenesetre sokat elárul arról, hogy mennyire váltak be ezek az új tipusú lakások, bár az ilyen átalakítási kérelmek nem váltak tömegessé a telepeken. 52 Akadt azonban olyan lakó is, aki a hálófülkék méretével nem volt megelégedve, és azt kérelmezte, hogy egy közfal lebontásával összenyithasson két helyiséget. A tervezetből azonban az is kiderült, hogy a helyiségek funkcióit is fel akarta cserélni, hiszen az egyik hálófülkét konyhává alakítaná, a korábbi lakókonyhát pedig összenyitná a másik lakófülkével. A kérelmező arra hivatkozott, hogy az eredetileg a lakókonyhához kapcsolódó hálófülke annyira kicsi, hogy télen szinte teljesen levegőtlen. Az engedélyt az átalakításra ez esetben is megadták az illetékesek. BFL XXIII.208.b. 58/N/59-1954. 53 A székesfőváros... 1940. 12. p.