Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
épületeket nem pincézték alá, sőt a „rossznyelvek" szerint az alapozás olyan hiányosságokat szenvedett, hogy emiatt, illetve a talajvíz magas szintje miatt 1939-ben tervbe vették az egyik ház lakóinak kiköltöztetését is. 16 A két telepen a három típusból összesen 14 ház épült, ebből 8, egyenként 48 lakásból álló épület a Forgách utcában, 3-3 pedig 64, illetve 48 lakással a Megyeri úton. 17 A 32 m-es lakások szobából, konyhából, klozctből, valamint tusolóvá átalakítható fülkéből álltak, de minden épületben létesültek közös fürdőszobák is. Az építkezés 1938 tavaszán fejeződött be, és a többségében legalább 6 gyermekes családok 18 közül kikerült lakók május-júniusban vehették birtokukba a lakásokat. A sikeres építkezéseket követően megindulhattak az 1939-ben kezdődő, 3 éves, 3000 lakás építését célzó program előkészítő munkálatai. A város egyes területein viszont időközben még nyomasztóbbá vált a lakáshelyzet, így a fővárosnak azonnal, még az akció megindítása előtt lépnie kellett. A problémára Kuncze Lajos már 1937-ben felhívta a törvényhatósági bizottság közgyűlésén a tanácsnokok figyelmét, amikor 200 kislakás építését javasolta Óbudán. 19 Először azonban - telekproblémák miatt - csak 120 lakás építését tervezték a Szél utcában, 20 majd az ezt tárgyaló bizottsági ülésen további házak emelését követelték arra hivatkozva, hogy csak az Árpád-híd építésének közel 200 ház (5-600 lakással) esett áldozatul. Ekkor merült fel egy újabb telek beépítésének igénye is az érintett kerületben. 21 E célra a legalkalmasabbnak a közelben található, a húszas évek végi kislakáscpítésnck is helyet biztosító, Raktár és Hunor utcák által határolt, fővárosi tulajdonban lévő telek tűnt. Elekor született döntés a Városszéli telep folytatásáról is, 22 így 1938 nyarán mindhárom építkezést elrendelték. 23 A munkálatok először a Szél utcában indultak meg. A háromemeletes, a telek adottságainak megfelelően U alakban elhelyezett függőfolyosós épület Boskó Géza tervei alapján létesült. A ház maga különben a Megyeri és Forgách úti építményekkel azonos típusban és beosztással, 24 de már alápincézve készült cl, s összesen 123 lakást, a szoba-konyhások mellet 6 kétszobást is magában foglalt. 23 Minden lakáshoz külön 16 Bánóczy András hozzászólása a lakásépítési vitához. Fővárosi Közlöny, 1939. 18. sz. 412. p. 17 Versenytárgyalási hirdetmény. Fővárosi Közlöny, 1937. 1866. p, 18 Szcpessy Albert hozzászólása a Szilas úti kislakások ügyéhez egy iskola építése érdekében. Fővárosi Közlöny, 1938. 30. sz. 776. p. 19 IX. ügyosztály levele a III. ügyosztályhoz az építési telek kijelölése érdekében: BFL IV. I409.C 138511/1938-IX. 20 Előterjesztés a III. kerület Szél utca és névtelen utca sarkán létesítendő fővárosi kislakások ügyében 138511/1938-IX. Fővárosi Közlöny, 1938. 25. sz. 638. p. 21 Bechtler Péter hozzászólása a Szél utcai kislakások ügyéhez. Fővárosi Közlöny, 1938. 30. sz. 787. p. 22 Raktár és Hunor utcák sarkán fővárosi kislakások építése. Fővárosi Közlöny, 1938. 33. sz. 867. p. 23 A polgármester jelentése a székesfőváros 1938. június havi működéséről. Fővárosi Közlöny, 1938. 40. sz. 1057. p. 24 Szendy Károly polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1938. évi I. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1938. 47. sz. melléklete 18. p. 25 Az eredeti előterjesztésben 108 szobakonyhás, 8 szobakonyhás és hálófülkés, illetve 8 kétszobás lakás szerepelt. A szobák nagysága 1 8 m 2 , a konyháké pedig 8 m 2 . 216/1938 kgy. sz. 140114/1938-IX. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlési Jegyzőkönyvei 1938. 288. p.
