Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

lése. Például a közigazgatási bizottság októberi ülésén Miliők Sándor és Révész Mihály ismertették a közellátás szervezetlenségéből adódó komoly gondokat, amelyeket - szerintük - a főváros pénzügyi autonómia híján aligha képes orvosolni. Ezért követelték „Budapest önkormányzata számára a demokratikus szellemnek megfelelő jogokat", a pénzügyi önállóságot, a kormányzat részéről megnyilvánuló „elviselhetetlen és méltatlan gyámkodás" megszüntetését.

61 Más alkalommal országos és pártérdekekre hivatkozva érveltek az önkormányzatok megerősítésének szükségessége mellett: „Fővárosunk életében céljainkat csakúgy tudjuk elérni, ha pénzügyi téren önállóak vagyunk ...az autonómiát nem azért akarjuk, hogy szembehelyezkedjünk a kormánnyal, hanem éppen a főváros megerősítésével akarjuk az országot is megerősíteni."

62 E körülmények és a városházi pártokban végbement átrendeződések ellenére Szakasits a közigazgatási bizottság 1947. december 15-i ülésén azt állította, hogy a „főváros és az egész ország a fölemelkedés útján van. A kezdeti nehézségek kora lezárult, a holtponton átlendültünk. A koalíciós városvezetés kitűnő eredménnyel vizsgázott, ha voltak is nézeteltérések, a termékeny viták soha nem fajultak káros viszályokká."

63 A koalíciós városvezetés utolsó esztendejében a községpolitikai munkát háttérbe szorították a mindennapi politikai csatározások, taktikázások, személyi problémák. A szociáldemokrata frakciót elsősorban a kommunistákkal való együttműködés, illetőleg a két párt fúziójának ügye foglalkoztatta. Sokkal nagyobb figyelmet fordított soraik „megtisztítására," a személyi állomány kicserélésére, mint az érdemi városházi munkára. Jól mutatja a frakción belüli visszás helyzetet a frakció Intéző Bizottságának 1948. február 6-án 19 szociáldemokrata törvényhatósági tag aláírásával benyújtott dokumentum. Ebben a testület átalakítását indítványozták a következő indokok alapján: „miután az a véleményünk, hogy a jelenlegi politikai vonalat az Intéző Bizottság jelenlegi személyi összetételénél fogva vinni nem tudja... ha az Intéző Bizottság a Párt és a munkásosztály érdekeit tartja szem előtt, úgy ez elől az általunk tolmácsolt, de az általunk képviselt széles tömegek véleményét is kifejező kívánság elől nem zárkózhat el."

64 A törvényhatóság szociáldemokrata csoportja március 11-én kelt levelében közölte a pártvezetéssel azoknak a frakció-tagoknak a nevét, akiktől a mandátumot a „párt belső életében és politikai irányvonalában bekövetkezett változás miatt" feltétlenül meg kívánták vonni. Köztük volt: Hedry Endre, Igaz Mária, Kőműves Józsefbe. Kongresszusi jóváhagyással kizártak öt személyt, közöttük Steinhcrz Simont, Miliők Sándort. Továbbá törvényhatósági tagságukról való lemondásra szólítottak fel öt országgyűlési képviselőt: Bechtler Pétert, Fischer Józsefet, Kisházi Ödönt, Halász Alfrédot és Révész Mihályt.

65 Végül az igazoló választmány döntése értelmében összesen 22 főnek kellett távoznia a frakcióból, a behívott póttagok április 21-én foglalták cl he61 Szüntessük meg a főváros felett a méltatlan gyámkodást. Népszava, 1947. okt. 14. 5. p. 62 Népszava, 1947. nov. 25. 3. p. 63 Népszava, 1947. dec. 16. 5. p. 64 PIL 283. f. 9. cs. 9. őe. 65 Uo.