Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Frisnyák Zsuzsa: A telefon térbeli terjedése Budapesten (1881-1912)

rimnban is csak 1885-től csöng ki a távbeszélő. Az Országos Statisztikai Hivatal 1882-ben, a Budapesti Királyi Törvényszék 1885-ben kap telefont. E korai időszakban nincsenek telefonok oktatási intézményekben (kivétel Műegyetem), és nincs szüksége távbeszélőre a Magyar Tudományos Akadémiának sem. A fővárosi közigazgatásban csak 1883-ban jelenik meg a telefon. Ebben az évben kapcsolják be a hálózatba a régi és az új városháza épületében működő elnöki osztályt és polgármesteri hivatalt, de telefont kap a város két kórháza is. Az Újvárosházán működő iktatóhivatal - megelőzve minden szakigazgatási részleget - már 1885-ben rendelkezik telefonnal. A telefon fővárosi térbeli terjedésének első éveit két fogalommal (csomósodás és sűrűsödés) lehet jellemezni. A csomósodás: a telefonállomások koncentrációja környezetükhöz képest egy-egy mikrokörzetben (egymás melletti, vagy szemközti házak, utcák által határolt háztömb) és számuk időbeni növekedése. A csomósodás tehát szomszédsági terjedés. A sűrűsödés: a mikrokörzetek találkozása. Értelemszerűen előbb következik be a csomósodás és később a sűrűsödés jelensége. Természetesen a csomósodás önmagában is terjedés: hiszen elkezdődik egy-két házban, majd kiteljesedik egy utcák által határolt háztömbben. Csomósodásra utaló jeleket már az 1. számú térképen is felfedezhetünk: az egymással szemközt fekvő Mária Valéria utca 14. és 19. sz. házakban egy-egy terménykereskedő kötteti be magához a telefont. A Dorottya utca 14. számú ház két lakója (Neuländer Károly férfiszabó és a Pester Lloyd szerkesztősége) is a legelső előfizetők között van. Majd 1885-ben az ugyanitt működő Szabadelvű Párkör is rászánja magát az előfizetésre. Az 1881. április közepi állapotot mutató 2. számú térképen újabb csomósodások kezdődnek. A Károly körút 9. szám alatt működő Schenkcr és Comp, szállítmányozó cég még 1881 februárjában csatlakozik a hálózathoz, egy év múlva itt már hatan vannak. Az idő haladtával a csomósodás jelensége több mikrokörzetben kezdődik cl, mint amennyiben az ténylegesen kiteljesedik. Melyek azok a mikrokörzetek, amelyekben a telefon terjedése a legsikeresebb? 1885-re a Vigadó tér 3. szám alatti Thonct udvar kilenc üzlete (terménykereskedők, bizományosok, ügynökségek) rendelkezik telefonnal. A Károly körút 3-18. sz. közötti házakban 13 előfizetői állomás (zömében terménybizományosok irodáiban) működik. Az Erzsébet tér körüli házakban az előfizetők száma tizenegy. A Dorottya utca 8-14. sz. közötti házakban hét helyütt csöng ki a telefon. A Ferenc József rakpart 38^-1. közötti négy házban hat állomás működik. A Koronaherceg utca 12-18. sz. alatti házakban heten fizetnek elő a telefonra. A Mária Valéria utca 10-14. és a velük szemközti 13-15. sz. alatti házakban az előfizetők száma nyolc. Az alig kétszáz méter hosszú Mérleg utcában nyolc állomás létezik. A telefon jó ütemben terjed a Nádor utcában is, 1885-re 17 állomás működik az utcában, két helyütt (12. és 19. számú házak) pedig a csomósodást is megfigyelhetjük. 1885-re a Ferenc József rakparton 14 előfizetői állomás található, közülük heten az első üzleté v végéig csatlakoznak a hálózathoz.