Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)
város tulajdonába menne át. 140 A városi közlekedés gyorsítását és kényelmesebbé tételét szolgáló lóvasút terve élénk visszhangot váltott ki. A Sopron című napilap először az alaptőke előteremtésének a lehetetlenségétől tartott, 141 majd a következő számában már arról írt, hogy a lóvasutat teherforgalomra is be kellene rendezni s akkor már nyereségessé lehetne tenni a vállalkozást. Bár így is kételkedett a megvalósíthatóságban: „De hol van az a tőkés, ki a soproni közlekedési viszonyok mellett ilyen vállalatba fektetné a pénzét." 142 1888 decemberében már a jármüvek tervei is megtekinthetők voltak, s a teherszállításra is berendezendő lóvasút létesítését összekapcsolták közraktárak építésének gondolatával. A közelben megtermelt gabonát lóvasúttal tervezték a közraktárakba szállítani, s ott addig kívánták tárolni, míg kedvező áron lehet eladni. I4 " 1891. november 21-én Finek János polgármester a Sopron című napilapban hirdetésben tette közzé, hogy Popper István budapesti mérnöknek négy hónapra engedélyt adott a városban normál nyomtávú lóvasút létesítésére, melynek útvonala: GYSEV pályaudvar-Erzsébet utca-Széchenyi tér-Várkerület-Ogabona tér—II. Rákóczi Ferenc utca-Kossuth Lajos út—Déli pályaudvar. 144 Decemberben a helyi sajtó már arról cikkezett, hogy az engedélyes vállalkozó elállt terve megvalósításától, az okokat nem ismertették. 145 A következő próbálkozás a „magyar születésű", de bécsi vállalkozó Rosenfeld Bernát nevéhez fűződik. A polgármestertől kapott engedélye alapján 1895 februárjában kezdett az előmunkálatokhoz. 146 A tervezett közúti vasút fővonalai a következők voltak: 1. Déli pályaudvar-Kossuth Lajos út—II. Rákóczi Ferenc utca-Széchenyi tér. 2. A GYSEV pályaudvar-Erzsébet utca-Széchenyi tér, 3. Széchenyi tér-Várkerület-Ógabona tér-Színház tér. A mellékvonalak: 1. Kossuth Lajos út-Táncsics Mihály utca-városi faraktárak, 2. Széchenyi tér-Domonkos utca-Magyar utca-Győri út-városi vágóhíd. 147 A terv komolyságát tükrözi, hogy Sopron város elkészítette a vállalkozóval kötendő szerződés tervezetét. A dokumentumból megtudjuk, hogy engedélyes és jogutódjai kizárólagos jogot kaptak volna Sopron területén személy- és teherforgalmat lebonyolító lóvasút építésére és üzemben tartására. A szerződés időtartama az átadást követő 55 évre szólt, rögzítették a már említett útirányokat, a forgalom fenntartásának időhatárait, a menetsebességet (150 m/perc) és a viteldíjat 10 krajcárban maximálták. A város vállalta, hogy a pálya belső és külső részéhez szükséges köveket, valamint az üzemtelep részére a telket ingyen adja. 14H Ez esetben sem ismeretes, hogy miért nem valósult meg a terv. 1896 januárjában Pcrichon belgrádi mérnök akart engedélyt kapni a várostól, hogy lóvasút létesítésére előmunkálatokat végezhessen. A kérést a városi tanács arra hivatkozva utasította el, hogy már két vállal140 BRANDL, ANTON: Tramway in Oedenburg. Oedenburger Zeitung, 1888. nov. 11. 260. sz. 2-3. p. 141 Tramway. Sopron, 1888. nov. 17. 92. sz. 2. p. 142 Lóvasút Sopronban. Sopron, 1888. nov. 21. 93. sz. 1. p. 143 Vasút - lóvasút. Sopron, 1889. jan. 16. 5. sz. 1. p. 144 Közúti vasút Sopronban. Sopron, 1891. nov. 28. 95. sz. 3. p. 145 A soproni lóvasút. Sopron, 1891. dec. 19. 101. sz. 2. p. 146 A lóvasút előmunkálatai. = Soproni Hírlap, 1895. febr. 9. 33. sz. 2. p. 147 Lóvasút Sopronban. = Soproni Hírlap, 1895. máj. 10. 108. sz. 3. p. 148 A lóvasút ügye. = Soproni Hírlap, 1895. máj. 12. 110. sz. 2-3. p.
