Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)

Szombathely város képviselő-testülete 1900. augusztus 9-én tartott közgyűlésén foglalkozott a helyi tömegközlekedés kérdésével. A képviselő-testület arra az álláspontra jutott, hogy a városban a személyszállítás jogát fenntartja. A hatalmas összegekbe került útburkolatok fenntartási költségeinek egy részét a városban történő személyszállítás jövedelméből kívánták fedezni. A villamosvasúttól független személyszállítás elképzelésük szerint „automobil kocsik és omnibuszok útján fog történni." A képviselő-testület megbízta a városi tanácsot, hogy e témában 1901. február 1-jéig terjesszen a közgyűlés elé határozati javaslatot, erce azonban nem került sor.

90 Pedig a berlini Motorfahrzeugund Motorenfabrik Aktiengesellschaft cégtől kértek és kaptak is ajánlatot ilyen járművek beszerzésére.

91 Az ügy hátterében valószínűleg az a tényező állhat, hogy a villamosvasutat üzemeltető Vasvármegyei Elektromos Müvek Részvénytársaság (VEMR) felvásárolta a légszeszgyár részvénycinek többségét, amelyet a város saját kezelésbe kívánt venni. Korábban a részvényesek hajlottak arra, hogy a légszeszgyárat eladják a városnak.

92 A képviselő-testület így kívánt visszavágni a történtekért. 1901-ben jelentős beruházások történtek a szombathelyi pályaudvaron. Új teherám-raktárt, s a Széli Kálmán utcára néző indóháztól északra egy új felvételi épületet adtak át.

93 Mivel a villamosok a Széli Kálmán utca végéig jártak, s az új (jelenlegi) állomásépület a Szelcstey László utcával szemben volt, a közúti vasúttal utazni vágyóknak egy kisebb távon gyalogolniuk kellett. E kis séta azonban nem várt a társaskocsikkal utazókra, hisz a jármüvek a vasútállomás főbejáratának déli oldaláig közlekedtek. A villamosvasutat üzemeltető VEMR már 1901-ben meg akarta hosszabbítani vonalát az új állomásépületig,

94 erre azonban a város hosszú huzavona után csak 1903-ban adott engedélyt.

95 Addig az omnibuszok a villamosvasúttal szemben helyzeti előnybe kerültek. 1903-ban a Vasvármegye hasábjain arról írtak, hogy Szombathely új szállodája, a Kovács szálló (a későbbi Palace, a mai Király utca és Savaria tér sarkán állt) és a pályaudvar között is közlekedtek omnibuszok, melyeket a szóban forgó szálloda üzemeltetett.

96 A társaskocsik ekkor már a Széli Kálmán utcán,

97 esetenként arról letérve a Vörösmarty és a Szelestcy utcán át közlekedtek a vasúthoz.

98 1904. január 8-án adták át a villamosvasútnak a Széli Kálmán utcától az új állomásépület déli szárnyának végéig meghosszabbított szakaszát.

99 A villamos pályájának 1904. évi meghosszabbítása után a pályaudvarnál ismét kétféle tömegközlekedési eszköz várta az 90 VaML, SzV Közgy. jkv. 99/1900. sz.; Városi Közgyűlés. Szombathelyi Újság, 1900. aug. 12. 32. sz. 3-4. p. 91 VaML, SzV MH ir. Igazgatási iratok. 6. d. 1049/1900. sz. 92 MELEGA 2001. 41-47. p. 93 A pályaudvar megnyitása. Vasvármegyc, 1901. okt. 20. 134. sz. 9. p. 94 A villamosvasút hálózatának kibővítése. Szombathelyi Újság, 1901. máj. 12. 19. sz. 7. p. 95 VaML, SzV. Polg. ir. I. 1090/1906. sz. 96 Kovács-szálló Szombathelyen. Vasvármegye, 1903. dec. 17. 179. sz. 5. p. 97 A szombathelyi villamos városi vasút. Vasvármegye, 1901. dec. 22. 170. sz. 5. p. 98 Összeütközött a villamossal. Vasvármegyc, 1901. dec. 4. 160. sz. 5. p. 99 Mütanrendőri bejárás. Vasvármegye, 1904. jan. 9. 9. sz. 2. p.; A városi villamosvasút vágányának meghosszabbítása. Vasvármegye, 1903. dec. 17. 179. sz. 2. p.; A villamos vasút vágányainak meghosszabbítása. Vasvármegye, 1903. dec. 20. 180. sz. 4-5. p.