Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)

ismeretes. 79 így az clsö szombathelyi omnibuszokat szállodatulajdonosok, illetve -bérlők üzemeltették. Ennek több oka lehetett, egyrészt üzleti, jövedelemszerzési lehetőséget láttak a helyi személyszállítás megszervezésében, hisz nemcsak a szállo­dákba tartók utazhattak jármüveiken, másrészt vendégcsalogató, forgalomnövelő cél­juk is volt, s a vendégek számára egy plusz szolgáltatást is kívántak nyújtani. Ha valamelyik szállodában tulajdonos-, vagy bérlőváltásra került sor, az omnibusz-közle­kedés továbbra is fennmaradt. 80 1891. július 5-én „Új közlekedési vállalat"-ról adott hírt a Vasvármegyc című napi­lap: „Stadler Dávid helybeli bérkocsi tulajdonos a mai naptól kezdve omnibusz közleke­dést nyit az árvaháztól a perinti hídon át a Horváth Boldizsár térre (főpiaezra) s innen a Kámoni utczán keresztül a Horváth-félc uszodához." (Ezen útvonal a mai megnevezés szerint: Dózsa György utca az Esze Tamás utca torkolatától-Opcrint utca-Kiskar utca-Kossuth Lajos utca-Fő tér-Széchenyi utca-Szily János utca-Petőfi utca-Szclestcy László utca a Gyöngyös-patakig.) Jelentős dátum ez az év a város tömegközlekedésének történetében, mert a rendelkezésre álló források szerint ekkor indult meg az első olyan omnibuszjárat, amely már nem a pályaudvarhoz közlekedett, hanem a városon belüli forgalmat bonyolította le. A vállalkozó Stadler Dávid, mint bérkocsi-tulajdonos jól fel tudta mérni a városban a tömegközlekedési igényeket, a helyi utazások fő irányait. Stadler vállalkozásával az ekkor már vasúti csomóponttá vált s nagy személyforgalmat lebonyolító szombathelyi pályaudvar felől a város temetőjét érintve a Szent Márton ut­cán át a Fő térig közlekedő omnibuszokhoz csatlakozási lehetőséget biztosított a város nyugati (óperinti városrész, Árvaház) és északi (Székesegyház, Szily János utca, Petőfi utca) része felé. Ezen az útvonalon a viteldíj 10 krajcár volt. 81 Sajnos e vállalkozás ered­ményességéről, működésének időtartamáról nincsenek adataink. Kuncz Adolf és Kárpá­ti Kelemen híres Szombathely monográfiájának II. kötete, mely 1894-ben jelent meg, csak az előbbi három omnibuszjáratról tesz említést. 82 A Sabaria, a Hungária (volt Zöld­fa) és a Szombathely városához címzett szállodáktól a helyi sajtó tudósításai szerint to­vábbra is minden vonathoz közlekedtek társaskocsik. 83 79 Szálloda-megnyitás. Vasmegyei Lapok, 1874. nov. 15. 92. sz. 3. p. 80 Szálloda „Szombathely városához". Dunántúl, 1884. júl. 31. 61. sz. 4. p.; Szálloda Szombathely váro­sához. Vasmegyei Lapok, 1884. júl. 31. 61. sz. 4. p.; Szálló átvétel. Dunántúl, 1890. jan. 12. 2. sz. 8. p. 81 Új közlekedési vállalat. Vasvármegye, 1891. júl. 5. 27. sz. 7. p. S2 KÁRPÁTI 1894. 481. p. 83 Szálló átvétel. Vasvármegyc, 1890. jan. 5. 1. sz. 11. p.; Szálló átvétel. Vasmegyei Lapok, 1890. jan. 9. 3. sz. 4. p.; Hungária szálloda. Dunántúl, 1894. dec. 25. 52. sz. 8. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom