Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
A vízvezeték létesítésének gondolata a városvezetés részéről először 1884-ben vetődött fel. Az új városháza előtt felállítandó kút vízellátását egy, a Gyöngyös pataktól kiinduló vezetékkel kívánták megoldani. A rendszer ivásra alkalmas vizet nem szolgáltatott volna, szükségességét tüzrendészeti okokkal indokolták, s felhasználták volna utcaöntözésre is. A tervet azonban a város szűkös anyagi lehetőségei miatt hamarosan elvetették. 50 Az egész városra kiterjedő vízvezeték ügye Szombathelyen első alkalommal 1890-ben került napirendre, amikor Weis Ignác bécsi vállalkozó ajánlatot tett a városnak a rendszer kiépítésére. Szabó Ernő polgármester támogatta az elképzelést, kijelentve: „véleményem szerint a köztisztaság és közegészségügy biztos és teljes felvirágzása általános csatornázás mellett csak közvizvezetéki hálózattól várható; ... félek azonban, hogy c szép mű anyagi gyengeségünk folytán fínancirozható nem lesz." 51 Feltevése beigazolódott, mert bár a várost az 1890-es évektől szinte elárasztották a vízmüépítő cégek ajánlatai, az ügy nem jutott túl az elméleti tervezgetés szakaszán. Berdenich Győző budapesti és Heinrich Scheven bochumi mérnökök, majd a patinás Rumpel és Niklas cég, valamint a Zellerin M. Gyári Rt is hiába próbálkozott, ajánlataikat félretették. 52 Ily módon a város ivóvizét továbbra is talajvízkutak szolgáltatták. A korabeli szombathelyi polgárok lényegében rosszabb ellátásban részesültek, mint ókori társaik. A Szent Márton utcában még gémes kutak is voltak, melyeket 1886-ban távolíttatott el a hatóság, hogy ezek ne fokozzák a városrész falusias képét. A lakosság gyarapodása miatt egyre több tiszta ivóvízre lett volna szükség, ugyanakkor a népsűrűség növekedésével a városi kutak egyre jobban szennyeződtek. 53 A megromlott minőségű ivóvízbázis elősegítette a fertőző betegségek terjedését, s egyre inkább tudatosult az emberekben, hogy a „szűk udvarok, mélyen fekvő nedves szobák,... rossz ivóvíz" a felelős a kritikus közegészségügyi állapotért. 54 Csak a Vármegyeházának volt egy lokális vízvezetéke, de az is olyan kútból kapta a vizet, mely „az inficziált talaj miatt használhatatlanná vált." 55 A csatomázás megszüntethette a szennyeződések forrását, de tiszta kútvízre nem lehetett egyhamar számítani. Éhen Gyula kezdeményezésére a vízvezeték ügye is elindult a megvalósulás felé vezető úton. 50 VaML SZV Közgy. jkv. 49/1884., 86/1884. 51 VaML SZV Közgy. jkv. 1/1891. 52 VaML SZV Pg. ir. III. 63/1891., III. 106/1893., I. 302/1894., I. 123/1896. 53 VaML SZV Közgy. jkv. 30/1886. 54 Szombathely közegészségi viszonyai 1896-ban. Vasvármegye, 1897. febr. 7. 2. p.; ÉHEN 1898. 1. p. 55 Vízvezeték a megyeházán. Vasvármegyc, 1901. dec. 1. 7. p.
