Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

MELEGA MIKLÓS EGY VIDÉKI KÖZÉPVÁROS, SZOMBATHELY MODERNIZÁCIÓS PROGRAMJA (1895-1902) „A legutolsó években egy város sem mutat fel oly szembeszökő fejlődést, mint épen Szombathely, mely egy modern város minden alapfeltételének megszerzésével betartotta az okszerű fejlődés törvényeit és oly szerencsés intenczióvaljelölte meg fejlődésének irányát, hogy ma ez a város szolgálhat minta gyanánt minden hasonló viszonyok között küzdő városunknak. "

[ A városfejlődés mozgatórugói A dualizmus időszaka Magyarországon kedvező feltételeket biztosított a városodási és városiasodási folyamatok felgyorsulásához, az urbanizáció kiteljesedéséhez. A korszakban sok város előtt nyitva állt a gyors növekedés és fejlődés esélye, de nem minden település tudott egyformán élni a lehetőségekkel. Szombathely azon sikeres városok közé tartozott, melyek megragadták a kínálkozó alkalmat, kiemelkedtek a vidék szürkeségéből, és a hazai város-hierarchiában előkelő helyet harcoltak ki maguknak.

2 Szombathely népessége a 19. század közepétől az első világháborúig megötszöröződött, ami országos viszonylatban szinte példátlan ütemű növekedésnek számított. Az egykori vidéki kisváros harmincezer főt meghaladó lakosságával az Ötödik legnagyobb dunántúli településsé nőtte ki magát.

3 A gyors fejlődés egyik fő tényezője a tudatos koncepciók mentén, sugaras szerkezetben kiépülő vasúthálózat volt, mely bekapcsolta Szombathelyt a Monarchia vérkeringésébe. A város a térség egyik legnagyobb vasúti csomópontja, kereskedelmi-ipari centruma lett, mely a regionális központi szerepkör megszerzéséért már Sopronnal és Győrrel kelt versenyre. A kedvező közlekedésföldrajzi adottságokon és gazdasági környezeten túl kiemelkedő jelentősége volt annak a ténynek, hogy a rendezett tanácsú Szombathely a felettes megyei vezetéssel konstruktív együttműködést tudott kialakítani, így fejlesztési programjaihoz mint megyeszékhely - további jelentős támogatáshoz és forrásokhoz jutott. A városvezetés eredményesen kamatoztatta kapcsolati tőkéit is. Egy-egy előnyös pozíció, vagy 1 Részlet a Magyar Közigazgatás 1901. április 28-i számának vezércikkéből. (Idézi: Egy modern magyar város. Vas 1901. máj. 2. 1-3. p.) 2 BELUSZKY 1990. 118. p. 3 KOVACSICS 1993. 307. p.; Statisztikai évkönyv. 1894. 21. p.; Statisztikai Évkönyv. 1901. 13. p.; TIIIRRING 1912. 52-57. p.; ÉHEN 1897a. 36. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.107-151. p.