Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

települések önrendelkezési jogát, a gazdasági prosperitással összefüggő városi szabadság már a múlté lett.

33 A lakosságszám jelentősen megcsappant, a kereskedelem vonzáskörzete összeszűkült, bizonytalan közlekedési viszonyok miatt hanyatlani kezdett a határokon túli állatkereskedelem. A kézműipar is a helyiség környékének az ellátására specializálódott, s a városi termékek - így például a posztókészítők - nem is tudtak lépést tartani az import árucikkekkel. így a 16. századtól stagnálni kezdett a városok fejlődése. A szabad királyi városi jogállás így virtualizálódott, annak genusproximusa, a kiemelt jelentőség azonban a félhold uralma alatt is megmaradt, Buda lett az azonos nevű villajet igazgatási centruma.

34 A budai villajet azonban magán hordozta a periférikus igazgatási egység jellemzőit, az Oszmán Birodalom többi igazgatási egységével összehasonlítva a kor színvonalán meglehetősen visszamaradt. Maga a városkép sorozatos pusztuláson ment keresztül, a tüzesetek és a természeti katasztrófák következtében,

35 s az ott beszállásolt, igen csekély zsoldú katonák sem voltak érdekeltek a város állagának a megóvásában. A budai és pesti polgárság vezető rétege a Habsburg-Magyarország szabad királyi városaiban keresett menedéket. A közös joggyakorlatra tekintettel az új környezetbe való integrálódásuk nem is volt olyan nehéz, ezen az alapon a budai jog érvényesülése a „globalizáció" előformájának is tekinthető. Buda, mint az ország első szabad királyi városa a köztudatban azonban tovább élt, s a budai jog továbbra is megőrizte irányadó jellegét. Jól példázza ezt az esetet egy debreceni polgár fellebezése, aki néhány évvel Buda elfoglalása és a budai polgárok elmenekülése után is a budai tanácshoz akart fordulni keresetének a felülvizsgálata ügyében.

36 Buda szabad királyi város a török idők kezdetén is nagy tekintéllyel bírt az országban, s a budai jog a tárnoki igazságszolgáltatás útján továbbra is irányadó maradt.

37 A tárnoki ítélőszék artikulusai, mint ahogy a Buda város jogkönyvének Kolozsvárott, Pozsonyban illetve Kassán használt változatai Buda virtuális jelentőségét erősítették a 16-17. századi köztudatban.

38 Buda, mint az ország első városa az európai közvéleményben is jelen volt, egy 17. században a világ városairól készült kartográfiai összefoglalásban Buda mint Magyarország fővárosa szerepel.

39 A városkép felirata Budát az ország első királyi váro33 FISCHER, HOLGER: Eine kleine Geschichte Ungarns. Frankfurt/M., 1999. 57. p. 34 GERO, GYŐZŐ: Buda als Residenzstadt der ungarischen Provinz der Osmanen (1541 bis 1686). In: Budapest im Mittelalter. Szerk.: GERDBIEGEL. Braunschweig, 1991. 426-439. p. 35 Uo. 428. p 36 „Baltasar literátus debet probare contra Franciscum Borber, quod causam inter eos habilitam Franciscus Borber Budam provoeaverat et ad Fixum terminum non induxitet hoc iure mediante revidere fecit." IVÁNYI: Debrecen és a budai jog 19. p. 37 WENZEL, GUSZTÁV: A XV. századi tárnoki jog. In: Értekezések a társadalomtudományok köréből 5. (1880) 11. és köv. p. 38 GÖNCZI: Ungarisches Stadtrecht 82. p. 39 BRAUN, GEORG - HOGENBERG, FRANZ: Civitates orbis terrarum. 1572-1618. Aktuális nyomtatott kiadását ld. Alte Europäische Städtebilder. 32 Darstellungen auf 27 farbigen Blättern nach Georg Braun und Franz Hogenberg. Eingeleitet von RUTHARD OEHME. (A továbbiakban: Alte Europäische Städtebilder) Bayreuth, 1976.