Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Blazovich László: A budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek

amely évszázadokon keresztül élt a két jogterület között, és példája annak, hogy a lőcseiek és a Szepesség lakói mennyire anyajognak tekintették a magdeburgit.

18 A Magyarországon a Sváb tükör és a budai jog, valamint a szász-magdeburgi jog alapján kialakult két jogterület nem különölt el élesen egymástól, amire felhívja a figyelmet a 16. században létrejött felső-magyarországi városszövetség, pentapolis tagjai (Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben) által használt jog, amelyben a két jogterületen hatályos jog szabályai keverednek.

19 Az általuk, és egymás között használt jogot vették át a hegyaljai mezővárosok, köztük a német lakosságú Gönc városa is, ami bizonyítékul szolgál arra, hogy a városokban élt jog leszivárgott a mezővárosok lakói közé. A korábban a latin, majd a német hospesek által Kelet-Európába hozott jog a középkori állami és jogi környezetben a nekik adott autonómiák, kiváltságok birtokában hosszú ideig fennmaradhatott, átalakulva természetesen, mert hatott e lakosok jogéletére a helyi jog is. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg: e jog egésze illetve, artikulusai miként terjedtek el a nem idegen eredetű, hanem hazai városi lakosság között. Hogyan valósult meg a jogi transzfer, kölcsönhatás a nem magyar és magyar lakosságú vidékek és városok lakossága között. A jogi transzferben több tényező játszott szerepet. Közülük egyik a tárnoki jog, amelynek alapjául - amint mások mellett Kubinyi András bizonyította - a budai jog szolgált,

20 amelyet azután nemcsak a tárnoki városok irányába, hanem a nem királyi városok felé is, közvetített. Kubinyi összevetette a tárnokjogi cikkelyeket, azaz tárnoki jogkönyvet Újlak városnak Újlaki Izdenczy Ferenc királyi nótárius által 1525-ben készített jogkönyvével,

21 amelyet II. Lajos király megerősített. Újlaki Lőrinc halála (1524) után a király birtokába került a város jogkönyve. A II-tól az V. könyvig terjedő részében a tárnokjogi cikkelyeket tartalmazza, mégpedig annak a Kovachich Márton György által kiadottnáL egy korábbi változatát. Az újlaki jogkönyvbe másolt példány 18 BLAZOVICH 2005. 19 Régi Magyar Könyvtár II. Nr. 2057. Cassovia Jus Civile sive statuta privilégia praerogativa aequae ac consultationes municipiales regiae liberae Civitatis Cassoviensis etc. Bartfae (Scholz) 1701. H. NÉMETH ISTVÁN: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. Budapest, Gondolat-Magyar Országos Levéltár, 2004. HAUSEL SÁNDOR: Pásztó mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása. Pásztó, Pásztó Város Önkormányzata - Nógrád Megyei Levéltár, 1999. (Tanulmányok Pásztó történetéből. 5/1.) 17. p. 30.jegyz. 20 KUBINYI ANDRÁS: Budapest története a későbbi középkorban Buda clestéig (1541-ig). In: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk; GEREVICH LÁSZLÓ - KOSÁRY DOMOKOS. Budapest, Budapest Főváros Tanácsa, 1973. (Budapest története II.) (A továbbiakban: KUBINYI 1973) 164-166. p. 21 SCHMIDT RUDOLF: Statútum civitatis Ilok anno MDXXV. Zagreb, 1938. (Monumenta historico-iuridica Slavonim meridionalium XII. JAZU). Magyar fordítása: Újlak város jogkönyve 1525-ből. Jura, privilégia et libertates civitatis Wylak. In: Népélet és jogalkotás a középkori Újlakon. A jegyzőkönyvet és a jogkönyvet latinból fordította és a kísérő szövegket írta: HEGEDŰS ANTAL. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1983. (A továbbiakban: HEGEDŰS 1983.) 93-179. p. 22 Codex autentichus juris tavernicalis statutarii communis complectens monumente vetera et recentiora partim antea vvlgata partim hactenus inedita. Editus industria MARTINI GEORGII KOVACHICH senquieiensis. Buda, 1803.