Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

GÖNCZI KATALIN KIVÁLTSÁGLEVÉL ES VÁROSI SZABADSÁG A szabad királyi városi státus jogi és társadalomtörténeti tartalma a „ hosszú középkorban " A harmadik évezredet átlépvén, Pest és Buda szabad királyi „ikervárosoknak" a történetírása egy jeles évfordulóra emlékezik: három évszázada annak, hogy a szabad királyi városi státuszt ezen városok visszanyerték.

1 A háromszázadik évfordulónak szentelt tudományos ülés nemcsak az aritmetrika decimális rendszerében való gondolkodást, de a jelenkor történelmi tudatosságát s a hagyományokon alapuló jövőépítést is híven tükrözi. Az évfordulóra tudománytörténeti szempontból visszatekintve az a kérdés fogalmazódik meg a történész számára, hogy hogyan viszonyul a jelenkor történetírása az elődökhöz,

2 mennyiben alkalmazhatók a mechanikus-marxista történetírás ernyője alatt megfogalmazott, leginkább enciklopédikus és helytörténeti kutatásként értékelhető eredmények a középkori város politikai határoktól független s immár ideológiai gátaktól mentes kutatásában. Milyen célok tétclczhctők az újabb városkutató-generáció számára, s a korábbi iskolát teremtő kutatási módszerek mennyiben helytállóak egy európai távlatokban gondolkodó történész szakma számára.

3 Szükség van tehát a témakörök újragondolására, a társadalomtörténeti összefüggések figyelembevételére s egyben a jogtörténetet leszűkítő dogmatikus szemlélet meghaladására, és nem utolsó sorban a történeti és jogtörténeti kutatások harmonizálására. Elsőként tehát a forrásértelmezés módszertanára hívja fel a történészek figyelmét a tricentenárium, arra, hogy módszertanilag megalapozott vizsgálati szempontból közelítse meg a városi jogállás témakörét. A városi oklevelek és a jogkönyvek elemzésénél tehát célszerű egy pontosan meghatározott fogalomrendszert kidolgozni, hogy az ezúton megfogalmazott kutatási kérdésekre, a történelem „fehér foltjaira" is keressük a választ. Ebből a szempontból közelíthető meg a szabad királyi városok jogállásának a kérdése is. 1 Prof. Dr. Zlinszky Jánost köszönti ezzel az írással 75. születésnapja alkalmából egykori tanítványa. 2 Hasonló közelítési módra ld. SZABADFALVI JÓZSEF: Viszony az elődökhöz. A hazai marxista jogelmélet reflexiói a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodásról. In: Jogelméleti Szemle (2003) [Elektronikus folyóirat; internet: www:

extra.hu/jesz], 3 Vö. GÖNCZI, KATALIN: Recenzió. Kubinyi, András: König und Volk im spätmittelalterlichen Ungarn. Städteentwicklung, Alltagsleben und Regierang im mittelalterlichen Königreich Ungarn. In: lus Commune - Zeitschrift für Europäische Rechtsgeschichte 27. (2000) 469-470. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006. 63-72. p.