Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?

KUBINYI ANDRÁS „SZABAD KIRÁLYI VÁROS" - „KIRÁLYI SZABAD VÁROS"? Egy 1974-ben megjelent tanulmányában Bónis György professzor rámutatott, hogy a közvetlenül a királyhoz tartozó városok a késő-középkori Magyarországon több cso­portra osztódtak. 1 Az előadásként elhangzott dolgozat vitáján ezt Richard Perger szo­katlannak tartotta, és többek közt megkérdezte, hogy volt-e köztük jogi, vagy az autonómia tekintetében különbség. E kérdésre Bónis nem válaszolt. 2 Magam több esetben rámutattam arra, hogy a szabad királyi városok közé tartozó tárnoki, személy­nöki, bánya- és erdélyi szász városok közül szorosabb értelemben csak a tárnoki, azaz a „Hét (később nyolc) szabad királyi város" számítható, ezért a többieket, azaz a tá­gabb értelemben vett szabad királyi városokat inkább királyi szabad városoknak neve­zem. 3 Örömmel látom, hogy ezt a terminológiát már mások is használják. 4 Szükséges azonban ennek a megkülönböztetésnek a megindokolása: valóban csak a tárnokmester fellebbezési bírósági hatósága alá tartozó városokat értették-c szűkebben a szabad ki­rályi városoknak, és voltak-e a királynak más szabad városai is. A nagyszámú mezővároson kívül akadt ugyanis az országban nem kevés, főként fallal övezett, mind királyi, mind magán kézben lévő földesúri város is, ezek (egy ré­szét) Ladányi Erzsébet libera civitasnak tartotta. 5 . Magam is elfogadom a földesúri vá­rosok létét. Biztosan voltak köztük „szabad" városok is, ezekre Ladányi is hozott adatokat, mint ahogy ismerte a középkor a szabad mezővárost is, a későbbi szabadal­mas mezővárosok ősét. 7 Tudtommal a magánföldesúri szabad városokat először az 1454:9. te. említi. 8 Az 1514:25. tc. pedig engedélyezi a király és az urak szabad városai 1 GYÖRGY BÓNIS: Die ungarischen Städte am Ausgang des Mittelalters. In: Die Stadt am Ausgang des Mittelalters. Hrsg.: WILHELM RAUSCH. (Beiträge zur Geschichte des Städte Mitteleuropas. III.) Linz/Donau, 1974. 79-92. p. 2 Uo. 93. p. 3 Vö. KUBINYI ANDRÁS: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Sze­ged, 2000. (Dél-alföldi évszázadok 14.) 7. p. 4 BLAZOVICH LÁSZLÓ: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. (Dél-alföldi évszáza­dok 17.) 117. p. 5 LADÁNYI ERZSÉBET: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődés­ben. In: Történelmi Szemle 23. (1980) 470. p. 6 KUBINYI: i. m. [mint 3. j.] 15-16., 38. p. 7 Uo. 41-42. p. - A királyi szabad mezővárosokra ld. még alább, 16. j. 8 Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manus­eriptam FRANCISCI DÖRY additamentis auxerunt, commentariis notisque illustravenint GEORGIUS BÓNIS, VERA BÁCSKAI. Budapest, 1976. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II/11.) 381. p.: URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006. 51-61. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom