Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
RECENZIÓK - Ö. Kovács József: Az újkori német társadalomtörténet útjai Ismerteti: PERÉNYI ROLAND
levő eszmetörténeti irányzatok makroszintű vizsgálatát adja, addig a második és harmadik rész a társadalomtörténetnek a gyakorlatban, „mikroszinten" történő működését vizsgálná előbb egy konkrét kutatási területen, a várostörténeten, majd pedig egy konkrét témán, az ipari társadalom németországi kialakulásának problémáin keresztül. De még ha el is fogadjuk ezt a jóindulatú értelmezést, akkor sem lehet eltekinteni attól, hogy a könyv három része nem alkot koherens egységet (talán ezt érezte a szerző is, amikor a bevezetőben a fejezeteket „historiográfiai és társadalomtörténeti szövegekének nevezte). A könyvnek ez a sajátossága pedig akár azt is lehetővé tette volna, hogy a szerző részletesebben kitérjen a német társadalomtörténet aktuális irányvonalaira, valamint a történészeket jelenleg foglalkoztató főbb kutatási témák bemutatására mint ahogy azt több korábbi tanulmányában is tette. így azonban a könyv csupa kérdést és némi zavart hagy maga után az olvasó fejében. De kinek is szól ez a könyv? Néhány formai elem arra utal, hogy a szerző tankönyvnek szánta írását. Példa erre az első rész végén található életrajzi lexikon, amely a „hosszú" 19. századi német történettudomány nagy alakjainak nemcsak rövid életrajzát adja, hanem néhány szóban történclemfelfogásukat is tárgyalja. Ebben az esetben viszont a történészhallgatóknak azon (meglehetősen szűk) rétege használhatja sikerrel c munkát, amely már rendelkezik némi előképzettséggel a historiográfia, valamint a történettudomány németországi sajátosságai terén. Ráadásul a könyvnek e területen igen komoly konkurenciával kell megküzdenie, hiszen az utóbbi években két olyan meghatározó munka is megjelent, amelyek alapos bevezetést nyújtanak a historiográfia, és ezen belül a németországi társadalomtörténet alapjaiba. 3 Igaz, hogy ezek egyike éppen Ö. Kovács József és munkatársa szerkesztésében jelent meg, ráadásul a német társadalomtörténetről szóló fejezetet is ő jegyzi. így inkább azoknak ajánlható e könyv, akik elsősorban a társadalomtörténet előzményeire kíváncsiak, valamint tájékozódni kívánnak a 19. századdal foglalkozó, döntően a társadalomtudományos történetírás irányzatához sorolható főbb kutatási irányokról. Az újkori német társadalomtörténet útjai ugyanis kiváló szemléjét adja a „hosszú" 19. századdal foglalkozó német történetírás eredményeinek. Erről, valamint a szerző munkáját dicsérő hatalmas mennyiségű feldolgozott szakirodalomról tanúskodik az igen részletes bibliográfia is. A kötetnek köszönhetően az olvasó több olyan történeti kutatást is megismerhet, amelyekről magyar nyelven eddig nem olvashatott, eredeti változatuk pedig csak nehezen hozzáférhető Magyarországon. Azt csak remélhetjük, hogy e historiográfiai bevezetőt követően a könyvben említett fontosabb társadalomtörténeti munkák magyar fordításban is olvashatók lesznek majd. Végül szükséges néhány mondat erejéig kitérnünk a kötetben található kisebb formai hibákra. Ezek közül talán a legzavaróbbak azok a szövegben németül hagyott földrajzi nevek (pl. Danzig, Leipzig, Bremen), amelyeknek létezik magyar megfelelője. Néhány helyen a német idézetek fordítása elmaradt, míg máshol éppen az idézőjel 3 BREISACH, ERNST: Historiográfia. Budapest, Osiris, 2004.; Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: BÓDY ZSOMBOR - Ö. KOVÁCS JÓZSEF. Budapest, Osiris, 2003.
