Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gerhard Dilcher: A város fogalom jelentéstartalma a történeti városkutatás számára

GERHARD DILCHER A VÁROSFOGALOM JELENTÉSTARTALMA A TÖRTÉNETI VÁROSKUTATÁS SZÁMÁRA Minden város bizonyos tekintetben egyedülálló, mondhatni individuum. Hogy csak néhány közép-európai nagyvárost említsünk, Budapest, Bécs, Prága, Varsó, Berlin, Trieszt vagy Velence nevének hallatán mindannyiunkban egészen sajátos elképzelés merül fel egy városról, a csak rá jellemző városképpel, megjelenéssel, lakossággal, gazdasággal, politikai funkcióval, az országhoz való viszonyával és beilleszkedésével a tájba. Mindennek alapja a város saját, jellegzetes történelme.

1 Ezt a történelmet, az említett szempontok figyelembevételével, a történetírás nagy számú városmonográfia, úgy is mondhatnánk, városbiográfia keretében dolgozta ki. Azonban, mint bármely tudományban, vagy egyáltalán egész gondolkodásunkban, sok szempont csupán összehasonlítás keretében nyeri el értelmét. Ezért az egyes városok története mellett mindig jelen volt az átfogó, fejlődési irányokat összefoglaló várostörténetírás is, amely szakmai szempontok alapján tovább differenciálódik: társadalomtörténetre, gazdaságtörténetre, jogtörténetre. Itt azonnal felmerül a kérdés: mit és milyen kritériumok szerint hasonlítunk össze? Összehasonlíthatunk szomszédos városokat, egy történeti régió városait, egy mai nemzetállam határain belül elhelyezkedő városokat, de Európa, sőt a Föld városait is - és minden leírás vagy ábrázolás részleteiben az összehasonlítás elemeire fog épülni. A hagyományos európai gondolkodás logikai menete a genus proximumtól a differentia specificáig ebben az esetben is érvényes. Másrészt leírhatunk vagy összehasonlíthatunk várostípusokat is: kereskedővárosok, kikötővárosok, fővárosok, püspöki városok, bányavárosok, kézmű- és nagyipari városok, gazdapolgárok városai. Minderre gyakran sor is kerül, amiről különösen tudományos konferenciákról készült nagyszámú gyűjteményes kötetek tanúskodnak.

2 Az olvasó egy idő után arra lesz figyelmes, hogy a tanulmányok általában nagy tudásanyagra épülnek, és ami a vizsgált városokat a maguk individualitásában illeti, jelentős eredményekre is jutnak. Többnyire azonban hiányzik a pontos fogalmi körülhatárolás, vagy azt gyakorta magától értetődőnek tekintik. Ilyen alapokon homályban marad, 1 Lásd erről STOLLEIS - WOLFF 2004.; benne: DILCHER 2004. 2 A német nyelvterületen itt mindenekelőtt a münsteri Institut für vergleichende Städtegeschichte „Städteforschung", a Südwestdeutscher Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung „Stadt in der Geschichte" és az Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung „Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas" című sorozatait kell megemlíteni, valamint a Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte várostörténeti köteteit. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006. 37-50. p.