Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Köbölkuti Katalin (szerk.): ,,Alkotni, teremteni kell. "Éhen Gyula emlékezete Ismerteti : SlPOS ANDRÁS

eredményeket felmutató polgármesteri tevékenységével már kortársi munkák foglalkoz­tak, s az elmúlt évtizedekben is több tanulmány született erről. A „nagy polgármester és alkotásai" típusú megközelítés azonban nem fordított kellő figyelmet azokra az indíté­kokra, amelyek ezt a munkásságot ösztönözték, és arra a miliőre, amely körülvette, és ki­bontakozását lehetővé tette. Mint Katona Attila írja, „azt az illúziót ébresztették, hogy ő volt az elindítója, kitalálója azon folyamatoknak, amelynek igazából csak színvonalas propagandistája és pragmatikus kivitelezője" (24. p.). A kötet szerzői azt vallják, hogy a hosszú életpálya (melyből a polgármesterség és a képviselőség időszakai együtt is alig egy évtizedet jelentenek) egészében érdemes a ta­nulmányozásra, ha valóban meg akarjuk érteni az éheni gondolkodásmód és magatartás valódi lehetőségeit a korabeli Magyarországon, Szombathelyen. Várospolitikusi műkö­déséből pedig nem csak az „alkotások" számbavételérc törekednek, hanem a törekvése­ket és az eredményeket egészében igyekeznek rekonstruálni és szembesíteni. A sikerek mellett hasonló alapossággal vizsgálják a kudarcokat, félsikereket is, mivel ezek éppoly fontosak annak megértéséhez, hogy a városfejlesztés milyen „erőtérben" zajlott. Az írá­sok számos vonatkozásban csak tudásunk hiányosságaira, fehér foltjaira világíthatnak rá, s kijelölik azokat a kutatási irányokat, amelyeket még végig kell járni ahhoz, hogy a Feiszt György előszavában jövőbeni célként megjelölt Éhcn-monográfia a téma súlyá­hoz méltóan megvalósítható legyen. A kötetet tanulmányozva annyit máris jóleső érzés­sel állapíthatunk meg, hogy alkalmas potenciális szerző nem egy akad. A tanulmányok sorát Katona Attila „töredékes pályaképe" nyitja, mely szinteti­kus látásmóddal tekint végig az életút egészén, és mintegy keretként szolgál az egyes résztémákat feldolgozó fejezetekhez. Gyáni Gábor a kor szélesebb szellemi palettáján igyekszik elhelyezni Éhen társadalompolitikai gondolatvilágát. Melega Miklós Éhen polgánnesteri munkásságának leginkább súlyponti területét, az infrastruktúra-fejlesz­tő programot mutatja be. A kiterjedt levéltári kutatás eredményeit sűrítő munka egy­ben az összehasonlítás megbízható bázisát is kínálja azok számára, akik ilyen kérdé­seket más városokban tanulmányoznak, vagy a modern infrastruktúra elterjedésének menete, mechanizmusa iránt érdeklődnek. Kalocsai Péter igen alapos esettanulmánya a századelő szociális lakáspolitikai kísérleteinek sajátos fejezetét képező Éhen-féle vasutas munkástelep keletkezését dolgozza fel. Katona Attila Éhen munkásságának egy eddig alig ismert és sikertörténetnek aligha nevezhető fejezetét: polgármesterségét követő elemi iskolaszéki elnöki tevékenységét veszi górcső alá, megvilágítva egyben egy vidéki középváros iskolapolitikájának dilemmáit is. Kozma Gábor tollából arról olvashatunk, hogy az 1988-ban alakult Éhen Gyula Kör hogyan próbálja kamatoztatni napjainkban a szellemi örökséget, Pallósiné Toldi Márta pedig 74 tételes válogatott bibliográfiában sorolja fel Éhen legfontosabb írásait. A kiadvány második része Éhen Gyula írásaiból közöl válogatást. Szerencsés szerkesztői döntéssel nem a könyvalak­ban megjelent, és a korszak kutatói által így hellyel-közzel forgatott „alapmüvekből", hanem elsősorban a korabeli lapokban, brosúrákban megbúvó rövidebb írásokat tesz közzé, melyekből azonban a „magyar polgár" eszményképét és a vidéki „emporiu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom