Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására

3) az 1557-ben létrehozott (Bécsi) Haditanács (Wiener Kriegsrat) elsősorban hadügyi vonatkozású iratait őrző Kriegsarchiv. Feltárómunkánk az első két levéltár anyagára koncentrálódott, mivel ezen levéltárak irategyütteseiből várhattuk azt, hogy nagyobb számban előkerülnek budapesti vonatkozású iratok. A Mohács előtti időszak tekintetében egy anyagot emelhetünk ki, az Erdődy család Bécsben, a HHStA-ban őrzött levéltárát, amely egyike a legjelentősebb, Magyarországon semmilyen formában nem kutatható középkori forrás-együtteseknek.

37 II. 1. Haus-, Hof- und Staatsarchiv II. 1.1. Az Erdődy család levéltára A Monoszlói és Monyorókeréki gróf Erdődy család hitbizományi levéltárának nagy részét jelenleg a HHStA őrzi letétként. A letéti szerződés értelmében a levéltár anyagáról sem mikrofilm, sem xerox-másolat nem készíthető. Ez az oka, hogy a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteményében („U szekció") sincs másolat, tehát Magyarországon nem hozzáférhetőek e források. Az 1990-es évek közepétől lehet a tulajdonos, Gr. Erdődy Imre engedélyével Bécsben kutatni a levéltárat. A mintegy 2000 darabból álló oklevél-együttes (az átírt diplomák miatt ez gyakorlatilag 3000 oklevél-szöveget jelent) jó része tehát teljesen ismeretlen.

38 Az Erdődy-levcltár budapesti vonatkozású egyes darabjairól már száz éve tudomással volt 39 a kutatás, így Csánki Dezső is felhasználta azokat egy idevágó tanulmányában." Iványi Béla pedig 1916 és 1917, illetve 1928 folyamán a Csánki Dezső által irányított 36 Vö.: BROUCEK, PETER: A bécsi Hadilevéltár és a magyar történelemmel kapcsolatos forrásai. In: Hadtörténelmi Közlemények 103. (1990) 118-153. p. Legújabban: PÁLFFY, GÉZA: Die Akten und Protokolle des Wiener Hofkriegsrats im 1

6. und 17. Jahrhundert. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsgg.: PAUSER, JOSEF - SCHEUTZ, MARTIN - WINKELBAUER, THOMAS. Wien-München, 2003. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Ergbd. 44.) (A továbbiakban: Quellenkunde.) 182-195. p. 37 Ennek az anyagnak a feltárását Hungarica-kutatás keretében többek között Kis Péter végzi. A többi budapesti vonatkozású középkori, illetve késő középkori forrás már jóval szórtabban lelhető fel a központi kormányszervek (HHStA és HKA) levéltáraiban és azok fondjaiban. Ezek összegyűjtését Kenyeres István kezdte meg kora újkori PhD-kutatásai mellett. Az 1526-1559 közötti budapesti vonatkozású, a HHStA-ban és a HKAban feltárt iratanyag regesztáira ld. KENYERES ISTVÁN: Budapest késő középkori történetére vonatkozó iratok az Osztrák Állami Levéltárból. 1. rész. In: megjelenés alatt a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 13. (2006) évfolyamában (A továbbiakban: KENYERES: Budapest késő középkori története). 38 Az Erdődy-levéltár kutatástörténetének rövid öszegzését ld. Kis PÉTER: Kiadatlan oklevelek az Erdődy család Bécsben őrzött levéltárából. (1251-1297). In: Levéltári közlemények 75. (2004) 65-66. p. E publikációban sajnálatosan tévesen szerepel a levéltár ma használatos, hivatalos megnevezése, amely helyesen: az „Erdődy család bécsi levéltára", illetve „Archiv Erdődy. Urkundensammlung". 39 CSÁNKI DEZSŐ: Mátyás király mint városépítő. Egy budavári sarokház történetéből. In: Századok 38. (1904) 297-321. p., 395-412. p. (A továbbiakban: CSÁNKI: Mátyás király.) Csánki kezébe a közismert történeti földrajzi müvének készítése során juthattak a Budára vonatkozó oklevelek.