Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
tett okleveleket, illetve a már publikálásra kész oklevélátírásokban a problémás részeket az eredeti alapján ki lehet javítani, továbbá a diplomatikai leírást is el lehet készíteni. A másolatok beszerzése egyúttal azt is jelenti, hogy az eddig csak regeszta-formában hozzáférhető oklevelek másolatban már most is kutathatóak Budapest Főváros Levéltárában. 2. ) A QGStW alapján a HAU1 többi, nemcsak budapesti vonatkozású, hanem „Hungarica" részét is igyekszünk feltárni és ezekről is másolatokat szeretnénk készíteni. 3. ) A későbbikben fel kívánjuk tárni a többi oklevél- és iratsorozatot, (kb. 1000 db-ról van szó), természetesen nemcsak a budapesti, hanem magyar vonatkozásúakat is. 4. ) Mutató alapján ki fogjuk gyűjteni a Geschäfts- und Testamentsbücher magyar vonatkozásait. 5. ) Át kell nézni a többi kötetes anyagot, így pl. a templomszámadásokat. A forrásanyagjellege miatt ezt akkor lenne érdemes, ha máshonnan a budai (pesti stb.) polgárok névsorát már kiderítettük, és konkrét személyekre további adatokat keresnünk. Talán az OKAR egyes köteteiben lévő polgárlisták kiértékelését lehetne előrevenni. II. Österreichisches Staatsarchiv Jóllehet a legtöbb, Budapest története szempontjából érdekes középkori forrást Bécsben a Városi Levéltárban lelhetjük fel, a magyar trónt Mohács után négy évszázadra megszerző Habsburg-uralkodók révén a bécsi központi levéltárak (Österreichisches Staatsarchiv, a továbbiakban: ÖStA) számos fontos forrást őriztek meg, elsősorban azonban az 1526 utáni időszakra. 33 Az 1945-ben létrehozott ÖStA 5 nagyobb levéltár egyesítéséből jött létre, ezek közül témánk- és az 1526-1918 közötti magyar történelem - szempontjából három levéltár érdemel nagyobb figyelmet: 1) a Habsburg uralkodók udvari szerveinek anyagát és a családi iratait őrző Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), 34 2) a birodalom központi pénzügyi kormányszervének, az 1527-ben létrehozott Udvari Kamarának (Hofkammerarchiv) és a bécsi székhelyű, Magyarországon is illetékes Alsó-ausztriai Kamarának (Niederösterreichische Kammer) az iratanyagát is őrző Finanz- und Hofkammerarchiv (röviden Hofkammerarchiv, a továbbiakban: HKA) 35 ; 33 Az Österreichisches Staatsarchiv magyar vonatkozású irattegyüttesei segédletcinek ismertetését ld. FAZEKAS ISTVÁN: Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. In: Levéltári Közlemények 69. (1998) 1-2. sz. 195-219. p. 34 A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású anyagának ismertetését ld. SZEKFŰ GYULAMISKOLCZY GYULA: A Házi, Udvari és Állami Levéltár Bécsben. 1-3. közlemény. In: Levéltári Közlemények 2. (1924) 18-54. p.; 4. (1926) 44-79. p.; 5. (1927) 104-128. p. 35 ECK HART FERENC: A bécsi udvari kamarai levéltár. In: Levéltári Közlemények 1.(1923) 25-68. p. (A továbbiakban: ECKHART: A bécsi udvari.)
