Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Beluszky Pál: Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban

Felsőbánya, Bakabánya, Bélabánya, Szomolnok, Abrudbánya, Körmöcbánya, Libetbánya stb.), kis piacközpontok (Bártfa, Szakolca, Korpona, Zólyom, Kisszeben, Hátszeg stb.). Közülük már csak néhányat emelt fel a polgári korszakban a megyeszékhely-funkció (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), a gyáripar (Vajdahunyad) vagy a vasúti csomóponttá válás (Zsolna privilegizált mezőváros). A szabad királyi városi rang „utóélete" legfeljebb a rendezett tanácsú városi jogállás megőrzésében figyelhető meg (de a kisebb bányavárosok, mint Stósz, Svedlér, Szomolnok, Németlipcse, a szabad királyi városok közül Bakabánya

3 és Libetbánya a községi szintig süllyedt, Bélabányát pedig Selmecbányával egyesítették). Még több esett ki közülük a funkcionális (hierarchia-) vizsgálat rostáján (1. előbb). Előkelőbb hierarchikus ranggal csak a két megyeszékhely, egykori taxás város dicsekedhetett (Sepsiszentgyörgy a 67., Csíkszereda a 72. helyen 1910-ben), egy részük a kisvárosok között tudott megkapaszkodni (lásd az 1. táblázatot). Irodalom BÁCSKAI VERA: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, Akadémiai Kiad. 1988. BÁCSKAI VERA - NAGY LAJOS : Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, Akadémai Kiad., 1984. BELUSZKY PÁL: A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón. In: Tér és Társadalom, 4. (1990) 3-4. 13-56. p. BELUSZKY PÁL: Magyarország városhálózata 1900-ban. In: TÓTH JÓZSEF (szerk.):Tér- idő - társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Pécs, 1990. 92-133. p. BELUSZKY PÁL - GYŐRI RÓBERT: „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés" - Magyarország városhálózata a 20. század elején. In: Korall, 11-12. sz. (2003) 199-238. p. CZOCH GÁBOR - SZABÓ GÁBOR - ZSINKA LÁSZLÓ: Változások a magyar város- és településrendszerben. In: Aetas, 1993. 4. 113-133. p. GYÁNI GÁBOR - KÖVÉR GYÖRGY: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest. Osiris, 1998. GYIMESI SÁNDOR: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, Akadémiai Kiad., 1975. GYIMESI SÁNDOR: Kelet-közép-európai utak. A városfejlődés sajátosságai a XV-XIX. században. In: Világosság, 26. (1985) 65-68. p. 3 Bakabánya 1 891 -ig rendezett tanácsú város volt. Libetbánya 1887-ig szintén e ranggal rendelkezett.