Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen
gyakran csorbultak korábban is, de a leválás és szolidaritás hullámaiban helyi szinten végleges elkülönülés nem alakult ki. A belső tagoltságot tekintve a történészek egy része kitart a jogi osztályozás mellett, elválasztva az armalista nemességet a birtokadoniányos vagy kuriális nemességtől. Mások viszont a földbirtoklás alapján különböztetnek meg csoportokat. A rendies jellegű tagoltság egyértelmű, de az más választóvonalat húz, mint az udvar és a történetírás. Az 1765. évi országos kimutatás végeredménye (ez mint országos nemesi összeírás ismert) az ország egészében csak két csoportot különít el, armalistákat és nem annalistákat. A megyék által felküldött jelentések azonban másfajta osztályozásokat követnek. Zala megye is két osztályt különböztet meg. Hasonló csoportokat mutatnak a szomszédos Vas megye összeírásai is. 23 Szabolcsban a birtokos, egytelkes és armalista (taksás) elkülönülés jelenik meg 1790-ben. Véleményem szerint általánosságban a nyugat-dunántúli részeken egy hármas tagoltság a legelterjedtebb. Legfelül a birtokos és megyei tisztviselő, táblabíró csoport található. Külön helyzetben vannak a nemesi falvak curialistái, egytelkes nemesei. Végezetül taksásként vagy armalistaként leválasztódik a maradék, amelyik kézművesként, szőlőművesként, gazdaként, esetleg alacsonyabb hivatalnokként, értelmiségi alkalmazottként tartja fenn magát. Keszthely nemessége zömében ezekből áll. A rendi-jogi nemesi tömböt vagyon szerint is szokás tagolni. Elsősorban a földbirtok alapján. Esetünkben ezzel nem kell foglalkozni, mert Keszthelyen a nemesi birtokosság jelentéktelen. Lényegesebb azonban a „szokásrendi" tagoltság, amelyet a korábbi jogi tagoltsággal is összefüggésbe lehet hozni. Vizsgáljuk meg mezővárosunkban a szokásrendi csoportokat. Keszthelyen az 1740-es évektől rendszeresen számolhatunk az arisztokrata Festetics család jelenlétével, a család tagjai és látogatóik külön világot képviseltek. Az arisztokrata udvar és birtokközpont kiépülése 1740 után távol tartja a birtokos köznemességet. A Festeticsek birtoklása előtt a Pethők és rokonaik mellett vagy azok sorában kisebb családok is bírtak Keszthelyen residentialis házat, úrbéreseket. A Festeticsek alig egy-két évtized alatt a város kizárólagos tulajdonosai lettek (csak a keszthelyi plébánosnak maradtak úrbéresei a Pap utcán). 24 Korábban néhány birtokos nemes kisebb udvartartásával számolhatunk. A későbbiekben c nemesi réteg tagjai megfordulhattak Keszthelyen, de tartósan nem telepedtek meg. A megyei tisztviselők közül néhány mindenkor Keszthelyen lakott, az uradalom officialisai között is számos nemest találunk, de csak fokozatosan alakulhatott ki egy nemesi-honorácior értelmiség. Mellettük - külön világként - élt a gazdálkodó, iparüző kisnemesi lakosság. A választóvonal erős volt, valószínűleg a társadalmi elkülönülést csak néhány egyén lépte át. A keszthelyi nemesség „elitje", a világosan megkülönböztetett és elváló birtokos és megyei tisztviselő csoport. A nemesi kataszterekben ezek a legtöbbször elkülönül23 BENDA 1984. Vas megyére lásd TÓTH 1997. 24 A folyamatot bemutatja SZABÓ DEZSŐ 1928.
