Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen
cárral adóztak. A kategorizálás alapját nem ismerjük (1771-ből maradt fenn ilyen regestrum), 1773-ban a dikális összeíráshoz csatlakozva a keszthelyi nemeseknél a ház, a szántó, a rét, a szőlő alapján vetették ki a taxát. 18 Ezt az összeírást azonban nehezen tudjuk elhelyezni a többi által képzett sorban, mivel egyrészt itt olyan urak is megtalálhatók (a Marton és a Juranics család megyei tisztséget viselő tagjai), akik egyetlen más taxalis listában sem bukkannak fel, másrészt a kivetett adó összege nem egyezik sem az 1773., sem az 1774. évi taksakivetéssel. 1774-től viszont évente az állatokat és a termést írták össze. Az év eleji összeírás mellett a megyei főadószedő rendszeresen elkészítette az éves (esetleg féléves) kimutatást az adókivetésről, a befizetésekről, az elmaradásról és a teljes tartozásról. A két lista nem azonos. Vegyük például az 1776/77. évet. 1776. november 25-én terjesztette be a járási szolgabíró az „armalisták összeírását" az 1777. adózási évre. 19 Számba vették az állatokat (igásökrök, fejős és meddőtehenek, három-, illetve kétéves növendékek, borjak, lovak, csikók, sertések, juhok, kecskék, méhkasok), a gabona és bortermést, valamint a malmok jövedelmét, s végül megadták a fizetendő összeget. Ugyanerre az évre elkészült az adószedő jegyzéke is. Ebben az 1777-re kivetett összeg megegyezik a szolgabíró kimutatásával, de a korábbi évek restanciáit is feltünteti. A részletes kivetés névsorában két olyan személy található, aki nem szerepel a fizetési kimutatásban, ez utóbbi azonban huszonhét fővel több személyt sorol fel (esetükben csak restancia van), ezek azonban 1777. évre már nem adóznak. A kivetésből tudjuk, hogy kimaradtak a más falvakban birtokos (possessionatus) nemesek: Lappai György Sajtoskálon és Vaspörben, Nagy Péter Rigácson, a Dómján testvérek Köszvényesen birtokosok, ezért állataikat és termésüket nem írták össze. A korábbi években még fizettek taxát, s elmaradásaik miatt kerültek fel az adószedő listájára (Lappai György pl. 2 forint 99 dénárral tartozik). Más esetekben a vagyontalanság is oka lehet a kivetés elmaradásának, de a legtöbbször az, hogy az illető meghalt vagy elvándorolt. 1777-ben Bandi János és özvegye még rajta van elmaradt befizetései miatt a listán, pedig az egyik 1771-ben, a másik 1773-ban meghalt. Jósa Marianna az 1770-es években mindenkor megtalálható a keszthelyi taxások között mint restáló, de egy 1773-as feljegyzés szerint 1767 óta a tapolcai járásban, Tóthiban lakik. Az adószedő névsora tehát valójában fiktív. Ez okozza azt, hogy ezek a kimutatások rendszeresen nagyjából harminc körüli személlyel többet tartalmaznak. Az adószedő láthatóan évről-évre átmásolta a listát (az összeírtak sorrendje változatlan), s kiegészítette az azévi kivetéssel. 1765 és 1768 között a jegyzék például teljesen változatlan, de az 1773. évi kivetési lajstromot is egy az egyben másolták át az 1774. évibe. A taksafizetésre 1788-tól kezdve még egy forrás, a keszthelyi nemesség jegyzőkönyvéből a befizetett összegről készült kimutatások állnak rendelkezésünkre. A taksás nemesek összeírásait 1765 és 1786 között a megyei levéltárból gyűjtöttük össze, i s Lelőhelye ZML IV. 9. b Keszthely 1773. 19 Conscriptio nobilium armalistarum in Processi! Sechs Szántó existentium pro Anno 1777 ZML IV. I.e. 1.
