Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen

BENDA GYULA A NEMESI COMMUNITAS ÉS A NEMESI JOGÚ NÉPESSÉG KESZTHELYEN

1 A József-kori népszámlálás 1785-ben 132 nemes férfit vett számba a mezővárosban, Vonyarcon 5, Fenékpusztán pedig további egy nemest találtak az összeírok.

2 Ez a 138 személy a férfi lakosság 7 százaléka. Keszthely nemes lakói 1846-ig, az örökös szerződés életbe lépéséig elkülönült önkormányzatot alkottak. A nemesi communitas működéséről 1787-től kezdődően maradtak fenn iratok,

3 ekkor alakulhatott meg a „taksás" nemesség saját tanácsa, de számos adat utal arra, hogy a nemesség valamilyen módon korábban is elkülönült a városban (a communitas név, tisztségviselőinek megnevezése azonban nem fordul elő az iratokban, hanem „nemes uraimék", „nemesség" néven említik a keszthelyi nemesek közösségét.)

4 Bontz József 1730-ból említ egy szerződést a város nemes és nem nemes lakói között, ez az elkülönülés első ismert adata.

5 A 17. században a praesidialis városban a nemesi és nem nemesi lakosság egyformán katonai igazgatás alatt élt, ekkor elkülönülés köztük nem volt. A 18. század első felétől kezdődhetett meg a helyi nemesség elválása, ezt a ncmességigazolások, majd pedig a Fes1 Az itt közölt tanulmány eredetileg Benda Gyula disszertációjának - Zsellérből polgár - társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma 1740-1849. PhD disszertáció, 2001. ELTE BTK Történeti Intézet Könyvtára. - A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség címet viselő negyedik fejezete volt. A szövegen csak olyan finomításokat eszközöltünk, amelyek szerkesztői szempontból elengedhetetlennek tűntek. A levéltári hivatkozásokat Kapiller Imre, a Zala Megyei Levéltár levéltárosa ellenőrizte, és a ma érvényes jelzetek figyelembevételével javította is azokban az esetekben, ahol ezt a megírás óta eltelt idő szükségessé tette. Segítségéért szerkesztőségünk ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. A doktori értekezés teljes szövege megjelenik a Zala Megyei Levéltár jól ismert kiadványsorozatában, a Zalai Gyűjteményben előreláthatólag 2007-ben. - A szerk. 2 DÁNYI-DÁVID 1960. 3 A Balaton Múzeum Adattárában található a Keszthely taxalista nemesség könyve ab anno 1787 feliratú könyvecske, valamint ott és a Zala megyei levéltárban lévő Keszthely mezőváros levéltárában őrződtek meg szétszóródva végrendeletek, árvaügyi iratok. Az iratok hátán levő számok arra engednek következtetni, hogy egykor a rendezett nemesi irattár részei voltak. A mezővárosi bírói számadásokban először 1787. március 12-én említik, hogy „nemes uraimék részirül, úgymint Csák Jóseff bíró uramtúl" veszik át a nemesek decimalitását. Korábban bírót nem említenek. 1769. február 3-án Juranics Józseftől veszik át a nemességre esett decimalitást. ZML V. 1734. c Vlasics Márton bíró számadása 1768/69. No. 1064. (A 1920-as években Fülöp Viktor rendezte kútfőkbe és számozta le az iratokat, ez az 1064-es szám a Fülöp által adott iratszám.) 4 A Keszthelyi városi levéltárban maradt fenn egy kimutatás a legelőre hajtott állatokról. ZML V. 1734. d Fülöp Viktor iratmásolatai, szám nélkül, 3. doboz. 5 BONTZ 1896. Az 1730. július 20-án kelt szerződés akkor még a városi levéltárban fellelhető volt. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006. 15-36. p.