Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
Székelyudvarhely esetében Izabella, János Zsigmond és Báthory Zsigmond után Bethlen Gábor 1623-ban a város és a szék joghatóságai közötti konfliktusban határozott. Sepsiszentgyörgy részére megerősítette a Báthory István országbíró által 1492-ben adományozott, majd Szapolyai János vajda által 1515-ben megújított mezővárosi privilégiumokat. Bereck esete a legérdekesebb. A Kezdi székben, az Ojtozi-szoros felé vezető úton a legutolsó település számára adott kiváltság és cserébe elvárt kötelezettség ugyanis nagyban összefügg a mezőváros elhelyezkedésével, és ebből fakadó feladataival. A Báthory Zsigmond 1602-ben kiadott, és Báthory Gábor által 1608-ban megerősített privilégiumlevelet Bethlen 1615-ben erősítette meg újból. Ebben a privilégiumban Báthory Zsigmond, a városka régi, szokásban lévő jogaira hivatkozva még fölmentette lakosait mindennemű rendes és rendkívüli adó fizetése alól, cserébe arra utasította őket, hogy a fejedelmi futárok rendelkezésére lovakat és szekereket bocsássanak a moldvai Tatros városáig és Kézdivásárhelyig tartó utazásukhoz. Kérte továbbá, hogy készségcsen álljanak a Moldvából érkező és árukat hozó kereskedők szolgálatára, és méltányos áron adjanak számukra áruik továbbviteléhez lovakat és szekereket. Végezetül arra utasítja a bereckieket, hogy régi szokásuk szerint ezután is folyamatosan tartsanak fenn kémeket Moldva és Havasalföld felé, a végeken strázsákat állítsanak, és ezekre a végekre általában is gondot viseljenek, és mindenről mielőbb hírt adjanak a fejedelemnek. Talán e privilégium lehet az oka, hogy 1615 őszétől már nem szab ki az országgyűlés adót Bereck számára, bár az esztendő elején még igen. 28 A mezővárosok sajátos típusát jelentik a Partiumban létrejött hajdúvárosok, amelyeket forrásaink oppidum hajdonicale kifejezéssel jelölnek. Ilyen volt a bihari Szalonta, vagy a Szabolcs megyei Szoboszló. Ezeknek a városoknak a lakossága a székelyekhez hasonlóan szabad, a fejedelmek által privilegizált katonaréteg, akik egyrészt lehetnek ténylegesen hajdúk, de az is előfordul, hogy a fejedelem saját katonáit telepíti le egy hajdúvárosi típusú szabadalomlevéllel. Gyéres esete példa erre. Báthory Gábor Gyéres várát és a hozzá tartozó falvakat adományozta pretoriánus lovas katonáinak, akiknek egyúttal nemességet is adott. Ezt az adományt újította meg Bethlen 1627-ben. A SzászfÖldön vagy vármegyei területen lévő, de a szász univerzitáshoz tartozó kiváltságolt mezővárosokat oppidum Saxonicale elnevezéssel illetik a forrásokban. Ecel mezővárosnak Bethlen Gábor egy korábban a radnóti várhoz tartozó Gerébháza nevű falut kétezer forintért adományozott oda. Musna szász mezőváros korábbi vásártartásra és céhek működésére vonatkozó privilégiumleveleit erősíttette meg a fejedelemmel. Az országos vásár és hetipiac tartásának kiváltságát még I. Ferdinándtól kapta a városka, majd ezt erősítette meg Báthory Kristóf 1576-ban, más szabad városok, mezővárosok és falvak mintájára. 29 Vízakna mezővárosának biztosította a fejedelem a jobbágy státusú sóvágók szabad beköltözését és eltávozását, minthogy a bánya mükö28 Uo. 26. p. 29 „aliarum civitatum liberarum quarumvis oppidarum item el villarum similiter forum liberum utentium" LR 12. kötet 168.
