Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Bariska István: Nyugat-magyarországi szabad királyi városok a 17. századi rendi hierarchiában. Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra

BARISKA ISTVÁN NYUGAT-MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A 17. SZÁZADI RENDI HIERARCHIÁBAN Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra 1. Mint ismeretes, történetírásunkban a szabad királyi városok fogalmára vonatkozóan konszenzus alakult ki. Eszerint a szabad királyi városok földesura az uralkodó, fellebbviteli fórumuk a tárnokszéki bíróság volt, továbbá országrendiséggel rendelkeztek, azaz követeket küldhettek a rendi országgyűlésre. Ezek az ismérvek hosszan tartó folyamatban születtek meg. Maga az országrendiség mindenképpen követküldési jogot jelent, így nyílván nem arra kell gondolni, amit a legfrissebb magyar alkotmánytörténet úgy fogalmaz meg, hogy ezen a jogok kollektív gyakorlását kellene érteni.

1 Ennek az országrendiségnek a középkori kialakulását elemezte legutóbb Sopron példáján Kubinyi András akadémikus.

2 Az országrendiség századunkban olyannyira jó mutató, hogy bízvást mondható a szabad királyi városok egyik kritériumának. Ez azért van, mert a diéta minden más város elöl el volt zárva. Erre az időre pedig, ha késedelmesen is, de magyar országgyűlés rendezte a városok ügyét is. Az erre vonatkozó 1608. évi koronázás utáni 1. te. 10-11. §-a ugyanis mind „a karok és rendek számában való megtartását', mind pedig a „többi, ott benn nem foglalt, szabad városok állását" megígérte.

3 Kubinyi azt is igazolta, hogy az 1608-an szentesített törvénycikk lényegében középkori alapokon nyugszik. Abban az értelemben, hogy akkor azok a városok vettek részt az országgyűlésen, amelyeket az 1504. évi 3. tc. felsorol, így Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sopron mint szabad városok, Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse, Szakolca, Kisszeben és Szeged mint személynöki városok, valamint Körmöcbánya, Besztercebánya, Zólyom „a többi bányavárossal", 1 A szabad királyi városok. In: Magyar alkotmánytörténet. Szerk.: MEZEY BARNA. Budapest, 1995. (Osiris tankönyvek) 135. p. 2 KUBINYI ANDRÁS: A városok az országos politikában, különös tekintettel Sopronra. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Szerk.: TURBULY ÉVA. Sopron, 2002. (a továbbiakban: KUBINYI 2002) 29-53. p. valamint BARISKA ISTVÁN: A város térben és időben. In: Soproni Szemle 57. (2003) 296. p. 3 II. Mátyás 1608.évi k.u. decretuma. (I.) 1. tc. Magyar Törvénytár-Corpus Iuris Hungarici (a továbbiakban: CJH). 1608-1657. évi törvényezikkek. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR-ÓVÁRI KELEMEN-MÁRKUS DEZSŐ. Budapest, 1900. 24-25. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006.123-131. P

.