Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
Beköszöntő
az „Urbs" megnevezés a középkorban egyedüliként megilletett. Az „Urbs" az évkönyv profiljára utaló fantáziacím, amely egyúttal széles asszociációs mezőt is megnyit. Urbanisztika, urbanizáció, urbanitás, urbánus életforma és magatartás - a történettudományon kívül tudományágak egész sorát foglalkoztató jelenségek. Az Urbs a szoros értelemben vett várostörténeten túlmenően az interdiszciplináris történeti városkutatás fórumává, az ebben érdekelt tudományágakkal - földrajz, szociológia, demográfia, néprajz, antropológia, építészet és várostervezés, közgazdaságtan stb. - való párbeszéd terepévé is szeretne válni. A tanulmányokon kívül nagy fontosságot tulajdonítunk a folyamatban lévő és tervezett kutatásokról, az egyes műhelyekben folyó munkáról informáló, vitakérdéseket felvető Műhely-rovatnak. A recenziós rovatban a hazai szakirodalom minél teljesebb ismertetése mellett a Kárpát-medence és környezete történetével foglalkozó, valamint a módszertani, elméleti szempontból jelentős külföldi munkák rendszeres szemlézésére is törekszünk. Ebben számítunk olvasóink aktív közreműködésére. Kérjük, ha az Urbs profiljába vágó munka megjelenéséről szereznek tudomást, jelezzék a szerkesztőknek. Az egyes számok kronológiai és tematikai változatossága mellett azt is célul tűztük ki, hogy valamennyi számban helyet kapjon egy vagy esetleg több tematikus összeállítás. Jelen bemutatkozó kötetünk témaválasztását megkönnyítette, hogy az Urbs kiadója, Budapest Főváros Levéltára 2003-ban konferenciát rendezett - Buda és Pest szabad királyi városi privilégiumai visszaszerzésének 300. évfordulója alkalmából - „Szabad királyi városok a magyar történelemben" címmel. Aki az itt elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatait áttanulmányozza, meggyőződhet arról, hogy a szerzők témájukat a városhálózat egészét figyelembe véve igyekeznek megközelíteni, s a tárgy választás semmiképpen nem jelent visszatérést ahhoz a szemlélethez, mely kizárólag ezt a jogilag kiemelt városkategóriát ismeri el igazi értelemben vett városnak. Következő kötetünkben különös figyelmet kívánunk szentelni „város és emlékezet" témakörének - amely felöleli egyrészt azt a kérdést, hogy hogyan jelenik meg a város az emlékezetben, a városról alkotott reprezentációk (emlékiratok, irodalmi művek stb.) ilyen irányú elemzési lehetőségeit. Másrészt a városi tér, a város szerkezete, épületei, monumentumai maguk is közvetítenek valamit arról, hogy a város hogyan viszonyul saját múltjához, arról milyen képet igyekszik kialakítani. Ez fontos terepe a várospolitikának, a helyi társadalmi és kulturális konfliktusoknak. Várjuk a fenti témákba vágó kéziratokat, de szívesen fogadunk minden egyéb, az Urbs profiljába illeszkedő dolgozatot is. Az Urbs első kötetének előkészítése közben hunyt el szerkesztőbizottságunk tagja, a magyar társadalom- és várostörténet kiemelkedő személyisége, Benda Gyula. Az általa lelkesen támogatott Magyar Várostörténeti Évkönyv első számával és ebben kiadatlan disszertációja egyik fejezetének közlésével az ő emlékének is szeretnénk adózni. A Szerkesztők