Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium. I—III Ismerteti: VADAS FERENC

ténet egyik legizgalmasabb korszaka. Kezdetben még él a klasszicista hagyomány, virul a romantika, dc már a neoreneszánsz is megjelenik. Az időszak végét a historizmus uralja. Az előző és a következő periódushoz képest változatosabb, stílusirányzatokban gazdagabb ez a kor, mely egyúttal az iparosodás, az urbanizáció fellendülésének ideje is, új épülettípusok jelennek meg, a paletta ettől még változatosabb. A minőség szempontjából Feszi Frigyes és Ybl Miklós a két vezető mester, az előbbi Vigadója a kor építészeti szimbóluma. Az ÉB anyagban „találkozik" a század első felének városképét döntő mértékben alakító Hild József és a század végére a legtekintélyesebb építőművésszé váló Hauszmann Alajos. Mennyiségileg persze nem ők dominálnak, hanem az ekkor legaktívabb kivitelező-tervező-iparosok: Lohr János, Gottgeb Antal, Limburszky József és Schusbeck Pál, egyenként több száz engedélyezési tervvel. A csúcstartó Hild Károly 1149 tervvel, ami egészen elképesztő, 3-4 naponkénti benyújtást jelent. Ezek az adatok persze nem tőlem valók, hanem Hídvégi Violetta repertóriumából, melynek rövid bevezetése tartalmazza az egyes évekre és a leggyakrabban előforduló építészekre vonatkozó adatsorokat. A könyv gerince az ezt és a forráskritikai megjegyzéseket követő 700 oldalas adattár: majd' teljes két kötet. A harmadikban vannak a mutatók, összesen négyféle. Ez a hatalmas vállalkozás nem előzmény nélküli. Bierbauer Virgil volt az, aki fölfedezte a fővárosi levéltár iratai közt rejtőző tervkincset, és 1932-ben ő publikálta az első összeállítást a Szépítési Bizottmány anyagából.

2 Nem hibátlan munka, de a fő hiányossága az, hogy csak a 18 legfontosabb építőmester legjelentősebb müveit sorolja fel, körülbelül 700-at, tehát az egész SzB-anyagnak csak kis részét. Az addigi semmihez képest persze ez is óriási előrelépés volt. Munkáját, melynek időhatára 1847, Zakariás G. Sándor folytatta 1954-ben, az SzB utolsó évtizedének számbavételével.

3 Ő már teljes jegyzéket állított össze, elődjéhez hasonlóan építőmesterek szerint, s azon belül kronologikusan rendezte az anyagot. Azóta - Pest vonatkozásában - a legkiemelkedőbb architektusok oeuvre-jenek összeállítása történt meg, Hild Józsefé,

4 Pollack Mihályé,

5 Feszi Frigyesé,

6 részben az SzB, részben az ÉB anyagának ismételt átfésülésével. Szisztematikus áttekintés készült még Pán József működéséről,

7 továbbá ismertnek tekinthető Brein Ferenc, Máltás 2 DR. ING. BIERBAUER VIRGIL: Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847. In: Tanulmányok Budapest múltjából 1. (1932) Budapest, Budapest Székesfőváros kiadása, 76-98. p. 3 ZAKARIÁS G. SÁNDOR: Pesti építőmesterek munkássága 1850-1860. In: A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Művészettörténeti tanulmányok. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954. 555-605. p. 4 RADOS JENŐ: Hild József Pest nagy építőjének életműve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 297-330. p. 5 ZÁDOR ANNA: Pollack Mihály 1773-1855. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. 411-423. p. 6 KOMÁRIK DÉNES: Feszi Frigyes 182 l-l 884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. Katalógus. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 1984. 7 G. HÍDVÉGI VIOLETTA: Adalékok Pán József életéhez és működéséhez. In: Ars Hungarica 15.(1987) 2. sz. 193-228.