Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - KRÚDY GYULA: "Pest Rózsája". Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála

az ezüstdaru fészkét,9 amelybe Thallóczy Lajos10 látogatójegyét helyezte, ha Bécsből Budapestre jött olyan udvari pletykákkal, amelyeket a magyar arisztokratakörökben akart elhelyezni; ahová névkártyáját helyezte Rudnay Béla, a pesti főkapitány is... ahová p. f-jelzéssel11 ellátott vizitkártyáját tette minden ifjú és öreg arisztokrata, aki számítani akart valamit a világban...

Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála

KRÚDY GYULA

A pilisi öreg katonaorvos unokája

A falusi naptárak a múlt század középső éveit írták, Pilisen (Pest megyében) egy apátián leányka jött a világra, akit az ottani katolikus egyház anyakönyvébe Schumayer Rozália néven jegyeztek be.

Szerelemgyermek volt.

Atyját ama hetyke dragonyostisztek között kellett volna keresni, akik a múlt században, az elnyomatás éveiben a császár hatalmát jelentették Pest megyében. Talán egy gróf, talán egy herceg volt az udvarló, aki könnyű

9 Pilisy Róza ezüstdarut formázó névjegy- és vizitkártya tartója ma is megvan a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében.

10 Történész, politikus, Ferenc József Balkán-szakértője, 1885-től a bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója (1856-1916). Híresek voltak bécsi lakásán, az úgynevezett büzértanyán zajló, bővérű, könnyű lányokat is fogadó kanmurijai, ahová a legmagasabb rangú politikusok és tudósok is eljártak.

n A p. f.-üzenet feloldása: pour fite vagy pour féliciter, azaz: „szerencsekívánat”, valamely ünnepi alkalomra szóló köszöntés, jókívánság.

(Budapest, 1911)

501