Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - KRÚDY GYULA: Őszi utazás a vörös postakocsin

mással. Mindennap. Nem csoda tehát, ha elővettem az éjjeliszekrényből a kis pisztolyt, az ágyra dőltem, a szívemnek szorítottam... [...]

(Krúdy Gyula: A vörös postakocsi. Budapest, 1913. 92., 112.)

Őszi utazás a vörös postakocsin

KRÚDY GYULA

[...] Akinek emlékkönyvét Albert gróf kezdte írni... akinek stammbuch- jába,5 minden talpon álló magyar író a legszebb gondolatot akarta beírni, és még Vészi József is verset írt, hogy emlékezetben hagyja magát... aki Batthyány Elemér7 karján repült a Redout-bálokon;8 és az intim szu- pékon a trónörökössel (F. F.-dal) politizált [...] Hetekig nem nézte meg

4 Azaz gróf Apponyi Albert politikus, miniszter (1846-1933).

5 Azaz: „vendégkönyv".

6 Újságíró, politikus (1858-1940). A befolyásos szerkesztő és sajtó-szakember pályáját költőként kezdte, versei két kötetben A bánat dalaiból (1879) és La Traviata, dalok egy tévedt nőhöz címmel (1881) jelentek meg. 1905-ben a Fejérváry-kormány miniszterelnökségi sajtóiroda-vezetője. A kormány bukása után Berlinben telepedett le, és politikailag mindinkább polgári radikális irányba fordult. 1911-ben visszaköltözött a magyar fővárosba és évtizedeken át a Pester Lloyd főszerkesztője.

j Batthyány Lajos, a kivégzett 1848-as kormány miniszterelnökének fia. Híres lótenyésztő és-versenyző, vadász és utazó (1847-1932). Az 1870-es évek végén világkörüli utat tett, Kelet-lndiában tigrisekre és elefántokra vadászott. 1891-1907 közt a Magyar Lovaregylet elnöke, az ő tervei alapján épült meg a Kerepesi úti lóversenytér.

8 A városok vigadóépületének elnevezése volt. Krúdy itt pontatlan, a pesti Redout ugyanis 1833-ban nyílt meg, de 1849 májusában már el is pusztult, mikor Buda ostromakor Hentzi, a várvédő kapitány bosszúból szétlövette (1848-1849-ben ugyanis itt ülésezett a Képviselő Ház). A reformkori Pest igazi különlegessége volt, csodálatos báljain Liszt Ferenc és id. Johann Strauss is játszott. Az újjáépített épületet 1865 januárjában avatták fel egy ünnepélyes bál keretében „fényes és nyilvános táncvigalommal ", de ekkortól már Pesti Vigadóként emlegette a város lakossága.

499