Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - VAJDA SÁNDOR: Egy nagy hírű ház a Magyar utcában

roztam a világ mostani állapotát. De hát mit volt mit tenni, amikor egy hókupacon éjjel, a Szerecsen utcában, ahová éjjeli séta alkalmával darab időre leültünk: belém szeretett, és ettől kezdve tíz évig irányítani akarta az életemet.

(Krúdy Gyula: Purgatorium, 9. fej. Budapest, 1933.)

Egy nagy hírű ház a Magyar utcában

VAJDA SÁNDOR

A ház nagy hírű volt. Maison Fridának24 nevezték. A legszebb, nemileg-szak- mailag kitenyésztett nők legrafináltabb, legigényesebb kínálatát nyújtotta. [... ] Némi malíciával, pesti humorral, ez az intézmény olyan szilárd és nélkülözhetetlen volt, mint a Polgármesteri Hivatal, az Elektromos Művek, a Köztisztasági Hivatal, a Vöröskereszt, a Mentőszolgálat. Csak tekintélyesebb volt, konszolidáltabb, a vagyon állt mögötte, a tőke, az ipar, a főnemesség, a kereskedelem urai. És nem ritkán reverendájukat levetve, előkelő egyházi férfiak is a látogatók közé tartoztak. Feltűnést keltett Tisza István fukarsága, ő a krajcáros Valero25 és Conti26 utcai nyilvánosházak vendége volt.

[...]

A Magyar utcai házban sem édeskés, sem fellengzős, sem tragikus szerelmek nem bonyolódtak. Az élvezet, a megfontolt női odaadás a mesterséghez tartozott. Nem nélkülözte a gyöngédséget. És vágytalan sem volt, mert az animális ösztönt a Magyar utcai elit házban virtuózán a tökéletességig

24 Az elnevezés a francia maison - „ház, cég” - szóból és a tulajdonosnő Frida nevéből született. A bordélyház a IV. (akkori Belváros) Magyar u. 29. szám alatt volt.

25 A mai Kürt utca.

26 A mai Tolnai Lajos utca. A korabeli Magyarországon köztudott dolognak számított, hogy a Conti utca 4. számban székel a Népszava szerkesztősége és kiadója, s közvetlen mellette, a 6. szám alatt pedig az egyik olcsóbb tarifájú, de a legnagyobb forgalmú budapesti nyilvánosházak egyike működött.

508