Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - KRÚDY GYULA: "Pest Rózsája". Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála

Aztán jönnek a külföldi utazások, megannyi nászút, amelyet az előkelő fürdőhelyeken, a messzi nagyvilágban tölt Schumayer Róza. Még Lourdes- ba is elviszi őt „tisztelője”, aki a világi tudományok mellett főként vallásos­ságra neveli a „kaméliás hölgy”-et, amint akkoriban elnevezi a nevezetes hölgyet a szőkeszakállú Ambrus Zoltán. Róza néhány esztendő alatt nagyvilági dáma lett, mert hallatlanul ta­nulékony, tehetséges, szinte „geniális teremtmény”, amint a Nemzeti Kaszinóban mondják az urak, akiknek alkalmuk volt Rózával beszélni. Kis palota a Belvárosban Az Újvilág utcai „garzonlakás” csakhamar szűknek bizonyult az előkelő vendégek befogadására, mert a közeli Ferenc kávéházban tanyázó Reviczky Gyula költőn kívül komolyabb „költők” is tiszteletüket óhajtották tenni „Rest Rózájánál”, ahogyan a vendégségben járó Albert, az angol trónörökös a ritka hölgyet elnevezte. A Magyar utcában, a Károlyi-kertre néző erkéllyel: kínálkozott egy ház megvételre. Az egészséges fekvésű házat az okos Róza részvénytársasági alapon vette meg. Minden gavallérnak, aki a jövendő házban néhány kel­lemes percet tölteni akar napjában: részvényjegyzési joga volt. A ház be­rendezését Thék Endre,'3 a franciás szakállú asztalos vállalta, aki a szép bútorokon kívül a szép hölgyeket is szerette. Batthyány Elemér karján lépett be új otthonába „Madame Rose”, amint­hogy ennek a férfiúnak karján sokszor jelent meg a nyilvánosság előtt. Elemér gróf ugyanis sohase tervezett se házasságot, se hivatalvállalást, amely körülményeknél talán hátrányára lehetett volna a „kaméliás hölgy” ismeretsége. A lóversenyen éppen úgy eléje sietett a lóháton érkező dámá­nak, mint a bécsi Rotschildnénak vagy a híres Daisynek. A gróf a hölgynek nem rangját nézte, hanem szépségét és műveltségét. És haláláig leghívebb barátja maradt Schumayer Rózának. Róza asszony elérte vágyát. Saját otthona volt, ahol vendégeit mindig fe­hér ruhában, Blahánés kedvvel, pezsgős, franciás szellemességgel, alázato­san várta a lépcső följáratánál. Úrnő volt és rabnő volt egyszerre. A s/.kriu.km kaisnőjk, királyok ÚRNŐJI- - amint a régi iskola szerint mondták. i3 Bútorasztalosból az egyik legnagyobb magyar bútorgyárossá emelkedett, Magyarországon ő indította el a nagyüzemi bútorgyártást (1842-1919). 503

Next

/
Oldalképek
Tartalom