Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Alálátásos perspektíva - SZILÁGYI GÉZA: Női birkózók
Női birkózók SZILÁGYI GÉZA A cirkusz porondján és a varieté deszkáján is egyre több teret hódít a feminizmus. Oly „számok”, melyekben évtizedeken keresztül csak férfiak voltak szereplőül elképzelhetők, az utolsó esztendők során a nők előtt is megnyíltak. Ekvilibristák,7 zsonglőrök, légtornászok már a nők közül is ki szoktak kerülni. Női erőművészek szintén akadnak már és legújabban női testek a birkózás hevületében fonódnak össze a közönség szeme láttára. A férfiak birkózóversenyeinek közönsége jórészt a nők köréből került ki, akik gyönyörűséggel élvezték a legbrutálisabb fizikai erő mámorító hatását. Erőt szemlélhettek a legnyersebb, de éppen azért legközvetlenebb formájában, és ez a látványosság oly szunnyadó képzeteket ébreszt a legtöbb női lélekben, melyeket a középkori teológusa „morosa delcctatio”-nak8 nevezett el és az ördög incselkedéseirc vezetett vissza. Vajon a női birkózók látása a férfiközönségben miféle gondolatot támaszt? A birkózó nők impreszáriói amellett szoktak kardoskodni, hogy az érdeklődésnek csak a sport iránti szeretetből szabad táplálkoznia. Akik a porondon egymásba gabalyodva azon kínlódnak, hogy földhöz teremtsék egymást, birkózók csupán, akiknek viaskodása elfelejteti a nézőkkel, hogy férfiakat vagy nőket lát-e maga előtt. És hogy a nézőtéren lévő Adám ne gondoljon arra, hogy a porondon Évák tagjai fonódnak együvé, egy bécsi impreszárió leszámolt az első női birkózók úszónadrágocskától födött trikójával és oly reformruhával pótolta, mely csakis a karokat hagyja fedetlenül. Varieté-impreszáriótól mód nélkül szép dolog, ha az erkölcsösség védelmére gondol. De kétségtelen, hogy férfiember nem azért nézi végig a női birkózókat, hogy ismétlő oktatást kapjon az erkölcstanból. Aki eleve elítéli az ilyfajta mutatványokat és a nőiességről alkotott ideáljával nem tudja összeegyeztetni, aki a férfiak birkózásának brutalitását fokozottnak és kellemetlenül parodizáltnak látja a nők birkózásában, mód? Azaz: „kötéltáncos”, „cirkuszi egyensúlyozó művész”. 8 Erkölcsteológiai fogalom, mely a gondolatban elkövetett bűnök egyik fájtája. Kétféle formáját különbözteti meg az egyház: a már elkövetett bűn fölötti örömérzetet, illetve az örömet, kielégülést szerző, bűn utáni vágyódást. Nem számít azonban bűnnek, ha a nemi vágy kielégülése erkölcsileg megfelelő keretek között, azaz a házasságban történik meg. 734
