Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Vörös szem-effektus - SZILÁGYI GÉZA: Stigma

leszorították, hengergették és megkínozták. A nő mozdulatlanul, lihegve engedte, hogy tegyenek vele, amit akarnak. A fiúk vörösre pirult arccal si­multak rózsaszínű selyempongyolájához. (Nyugat, 1908. 9. sz.) Stigma SZILÁGYI GÉZA I. Talán még bölcsőben feküdtünk, Mikor a végzet sebhedt ujja ért; Azóta méreg minden üdvünk. Csak kergetünk gyönyört, babért, De ha belőle raboltunk - a vágy Új prédáért üvöltve, pihenni sohse hágy. Szennyből a mennybe, égből szennybe Kell törnünk, bódultán kerengve: Isten vagy állat - csak ember soha. Burkolva kéjek bíborköpenyébe, Melynek kábító kín a gyászszegélye: így élni váltig - meddő éltünk gonosz sora... Nászt ülhetünk száz rózsa-lepte ágyon: Igaz kéjben nem vonaglunk sehol. 662

Next

/
Oldalképek
Tartalom