Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Afokális rendszer - SZABÓ DEZSŐ: Paul Verlaine III.

Mert ha az egyház által parancsolt önmegtagadás, mely természetszerűen bennfoglaltatik a nők igazi gyöngédségében, nem képezi a nemek egymáshoz való közeledésének törvényét, e közeledés a vonzalom és az érdekek, a pénz és a szerelem közti ellentétben fog végződni és ez ellentétet csak a prostitúció képes feloldani.

Szegény prostituált zseni! Mintha eltanulta volna az utcai lányok gerincre alkuvását [...] A fiatal költők hódolattal küldik meg neki munkáikat és ő 1 Iugo-i5 méltósággal válaszol biztatást nekik. Minél inkább árokban van az élete, gőgös rohamai annál gyakoribbak. [...] Egyszer csak nem tudja kifizetni szobáját. Kidobják és szajhájához, egy Krantz Eugenia nevű olcsó utcai lányhoz menekül. Ez aztán kihasználja és piszkos szavakkal korbácsolja írásra: írj verset, mert ha nincs pénz, én is kidoblak. Együtt mennek a kiszadistázott versekkel Vanicr-hez: kiduzzogni egy-két aranyat és aztán meginni. Majd elmegy 1 lollandiába, Angliába, Belgiumba konferenciákat tartani. Örömmel írja szajhájának: lesz pénz! csak szeress!

Eközben egy másik utcalány is vonzani kezdi. Azután a betegség egyszerre leveri. 1896. január 6-án meghal a szomorú Descartes utca egyik szomorú házában. Franciaország szellemi arisztokráciája kíséri ki a Batignolles-i temetőbe.6

4 író, publicista, pamfletíró (1879-1945). A két világháború közötti magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hatású képviselője. 1945 után művei évtizedekre indexre kerültek.

5 Azaz Vidor Hugo (1802-1885), francia író, költő, politikus.

6 Szabó Dezső jegyzete: „Verlaine-t sokan és találóan hasonlították szatírhoz, tehát Szókratészhezis.” [...]

(Ford. Virág// Lajos, Budapest, 1896. 248-249.)

SZABÓ DEZSŐ

(Nyugat, 1911. 21. sz.)

447