Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Portrék – Lágy fényben - SALGÓ F. LÁSZLÓ: A budapesti éjszakák társadalma. A lélek-kufár
Lett is belőle szép, sugár lány, Kis városunk legszebb virága: S amerre járt, virágot árult Divatos, szép selyemruhába. Az anyjának más vett koporsót, S ő egyre úgy járt, mint a páva... Úgy is fogták ki a Tiszából: Divatos, szép selyemruhába! (1898. In Szabolcsba Mihály: Költemények. Budapest, 1905. 58.) A budapesti éjszakák társadalma. A lélek-kufár SALLÓ [SALGÓ R LÁSZLÓ] A Király utca egyik kis mellékutcájában van egy cukrászda. Fiatal diákgyerek, varrólánykák a vendégei, akik be-betérnek néhány habos-szeletre, vagy uzsonna-kávéra. [...] Egy nap új vendége lett a cukrászdának, vagy inkább Marisnak. Mert nem annyira a sütemények miatt jött, mint inkább őmiatta. Egy fekete ruhás, tisztes külsejű matróna. Egy olyan idősebb úrhölgy, akinek csak a külseje tisztes, de alapjában véve megérett arra, hogy a régi boszorkány- pörök hősnője gyanánt elevenen megsüssék. Egyik típusa eme koros hölgy Budapest szerelmi világának, aki áldozatokat szállít a sokpénzű, áldozatkész uraknak. I lát egy ilyen lélek-kufár környékezte meg Marist. Nyájas érdeklődéssel faggatta ki magánviszonyai felől, amíg megtudta mindazt, amit tudni akart. S ez mind az ő malmára hajtotta a vizet. Maris magánviszonyai olyanok voltak, mint a legtöbb hasonlókorú lányé. Szülei vidéken élnek, ő egy távoli rokonánál lakik itt Pesten. A cukrászdában van reggel hét órától este fél tízig egyfolytában. S kap ezért tizenöt forintot havonta és kosztot. 551
