Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Panorámaképek - MOLNÁR LAJOS: Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutió
államot. Züllött krkölcs züllött nlmzt.dlklt tlricmt, züllött nkmzk- I)T:K [>i;i)l(i küitkliín i:rös AI.LAMO'T ALKO'TNI. Ámbár a külföld világvárosai sem dicsekedhetnek azzal, hogy nálunk a prostitúció szunnyad, vagy ha ébren van is, a társadalmi rendet nem zavarja meg és ámbár bebizonyított tény, hogy fővárosunk fejlődése sokkal rohamosabban történt és történik, mint a már megállapodott külföldi világvárosoké, mindazonáltal nincsen szükségünk arra, hogy Budapest vezérszerepet játsszék a prostituált nők befogadásának terén. A rendezetten fejlődő, a szépülő Budapest, ma fokozottabb mérvben foglalkoztatja az illetékes köröket, mint valaha, s minden törekvés oda irányul, hogy a főváros utcái, űtai, terei szabályozottak, rendezettebbek legyenek. Vajon nem volna idő- és célszerű, ha ezzel egyidejűleg ezeket az utcákat, utakat s tereket megtisztogatnánk az utcai prostitúciótól? Mit használ, kinek van öröme a szép városban, a paloták versenyző szépségében, ha az előttük levő járda mocskos, s félve megy rajta végig az ember. El kell seperni az utcai prostitúciót, mi a magánprostituált nők tűrt rendszerében találja éltető gyökerét. Nemhogy tűrni nem szabad, hanem egyenesen ki kell irtani a magánlakásokban levő nőket-s ha megszűntettük ezt a rendszert, egy csapással tisztává tettük tőlük az egész várost. Mintha hallanám a nyilvánosházak elleni kifogást, hogy az megfosztja a nőt egyéni szabadságától, s ennélfogva nem helyeselhető - a mai, minduntalan nagyobb szabadságra törekvő világban. Igaz, a nyilvánosházban való tartózkodás némiképpen korlátozza az egyéni szabadságot, mert helyhez köt, s felügyelet alá helyez. Igen, de kényszerítő eszközökkel senkit sem erőszakolnak reá, hogy prostituálttá legyen, ha pedig önszántából azzá lesz, a társadalomnak védekeznie kell vele, mint olyannal szemben, ki állandóan veszéllyel fenyegeti az emberiséget. Ennek a védekezésnek a mikéntje pedig a körülményekben leli magyarázatát. Mint minden egyes dologban, úgy a prostitúció rendezésének kérdésében is elágazók a vélemények. Vannak, akik a prostitúciót kiirthatatlannak tartják, s csupán arra szorítkoznak, hogy az abból eredő veszélyeknek vegyék elejét. Ezek a bordélyrendszer hívei. Mások pedig felveszik a küzdelmet a prostitúcióval, s azt minden eszközzel kipusztítani igyekeznek. Ezek a prostitúció megtörésének általában ellenségei. [...] Mivel akadályozhatjuk meg, hogy ezek a személyek, akik már puszta létükkel csábítanak, tapasztalatlan, könnyen ingerlékeny természetű embereket el ne csaljanak? Hogy lehet azt megakadályozni, ahol nyilvánosház van, hogy az csak felnőtt emberek számára legyen nyitva, s kiskorúak, sőt, 87
