Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Panorámaképek - ASBÓTH JÁNOS: A szabadság

tes fejlődése folyamán: az emberfölötti embert. Nem a jelen, hanem a „távoli gyermekország”, ahol az új faj nagy csodája megvalósulhat, lenne tehát az ember eszménye és célja, az emberé, „akit felül kell múlni”. [...]

(Schmitt Jenő Henrik: Nietzsche. Ford. Vásárhelyi Szabó László.

Budapest, 1911. 64-65.)

A szabadság5

ASBÓTHJÁNOS

[...] Ugyanis, midőn a nő magát odaadja a férfiúnak, szabadságát s egyéniségét csak úgy menti meg, tárggyá csak akkor nem süllyed, ha saját természetéből, egyéniségéből meríti ez odaadás indokait; mihelyt ez indokok a nő egyéniségén kívül valók, és az odaadást mégis eredményezik, világos, hogy a nő egyszerűen eszközül szolgál; már most a nő saját egyéniségéből, nem holmi számításból származó ily indokok, csupán az izgalom, az érzelem, a szenvedély lehetnek, és ha a kéjhölgyet megvetjük, ez akár öntudatosan, akár öntudatlanul ép azért történik, mivel ezeket elölvén, megtagadván, odaadását nem ezektől teszi függővé, nőiségét, egyéniségét megtagadja, elöli, elveti és önmagát bármi érdekből vagy szempontból, aku gyanánt árulván, a benne lakó egyéniségét egyszerűen tárggyá süllyeszti. A női tisztaságnak ösztönszerű védője az ugyknisiíg küzdki.mk a tárggyá süi.lyk- dks ki.i.kn, ha nehéz feladat már az önmegalázás is, mennyivel nehezebbnek kell lenni az egészséges organismusra nézve a tárggyá süllyedésnek; ezekben fekszik a szűzi erény lényege is; az öreg Kant sem tudja e rejtélyt mással magyarázni, mint azon kissé németes tétellel, hogy a szerelem által megmenthető a személyes egyéniség, amennyiben a másik félben újra fel- találtatik. Ezek után már most az, hogy a nő saját egyéniségének saját maga által való megtagadása annál nagyobb visszatetszést, magasabb fokozatában undort fog kelteni, minél kifejlettebb a társadalomban az egyéni érzület, az

5 Asbóth János (1845-1911) konzervatív liberális gondolkodó 450 oldalas tanulmánya, mely John Stuart Mill igazság- és morálfilozófiájára, az utilitarizmusra alapul.

57