Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Oldalfordított kép - JUSTH ZSIGMOND: Justh Zsigmond – Aggházy Károlynak, Budapest, 1889. január 21
Justh Zsigmond5 - Aggházy Károlynak6 Budapest, 1889. január 21. Édes Károly! Tulajdonképpen furcsa dolog az nagyon, hogy én e percben leülök levelet, meleg, baráti, s lehető legbizalmasabb levelet írni valakinek, kit még két hete éppen csak hogy a híréből ismertem. Életemben ez először történt. Ennél többet nem is mondhatok. De talán mégis. El kell mondanom még, hogy úgy érzem, eddigi életemben mindig hiányzott egy ember, ki olyan meleg kedélyű legyen, mint a déli 5 (ró, naplóíró (1863-1894), Justh szociáldarwinista és Taine miliőelméletének rendszerébe simított tanainak tételeit egy több, egymáshoz kapcsolódó regényekből álló irodalmi tételregény-folyamban szerette volna kifejteni, melynek A kiválás genezise címet adta barátja, Czóbel István javaslatára. Korai halála (és talán literátus kvalitásai is) azonban megakadályozták terve végigvitelében, Justh leginkább az újkonzervatív agráriusok meggyőződése szerint formálódott társadalomreformról szóló elképzeléseit Mednyánszky sógorának, a „szobafilozófus” Czóbel Istvánnak 5 kötetes alapművéből (Die Entwicklung der Schönheilsbegriffe. Die Genesis unserer Kultur. Bd. 1-5. Leipzig, 1901-1907.) tanulta (és egyszerűsítette). Czóbel a magyar újkonzervativizmus agrárius mozgalmának képviselője, s főleg Spencer tanait valló ideológusa volt. Szabó Miklós elemzése szerint „az agráriusok azon morálfilozófiai alapon, mely idealizálta a feudális-patriarchális viszonyokat és rehabilitáló szembeállításba" helyezte a „bekövetkezett polgári fejlődéssel”, azt vallották, hogy az arisztokráciának „hatóképes gazdasági pressure grouppá" kell formálódnia, és a kormányzattól ki kell kényszerítenie az érdekeit szolgáló gazdaságpolitikai döntéseket. Az elmélet szerint-az organikus fejlődés tana alapján - „a nemesi, paraszti, kisiparos rétegek tönkretétele megbontotta a magyar társadalom organizmusát", és ezt az arisztokráciának kell orvosolnia. Hitték, hogy „az organizáció, a szervezett egységes fellépés semmivé teszi az »erősek« fölényét. Az eddig »gyengének« bizonyult rétegek gazdasági érdekképviseleti organizációkba szervezve konkurrenciaképessé válnak a versenyben. [...] A tradicionális és kispolgári rétegeket egységes érdekképviseleti fronttá kell szervezni”. (Szabó Miklós: A kontinentális Európa konzervatív ideológiája néhány új vonásának kialakulása a századfordulón. Történelmi Szemle, 1974. 326-327. és Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban. Századok, 1974. 3-65.) Justh ezt a mindennapokra is lefordította: baráti körét szisztematikusan és elszánt energikussággal igyekezett összekovácsolni és inspiráló szellemi műhelyként működtetni. Sohasem nősült meg, konkrét kalandjairól vagy nővel való viszonyáról nem tudni. A kortársak közül többen inkább aszexuálisnak tartották. Naplójában ilyen vonatkozású dolgairól egyáltalán nem irt. Aggházyhoz fűződő kapcsolatának minősítése is meglehetősen bizonytalan. 6 Zeneszerző, zongoraművész, Liszt Ferenc tanítványa, Hubay Jenő állandó kamarapartnere (1855-1918). 1889-1908-ig a Nemzeti Zenede tanára, mely kinevezését Justh széles körű lobbizásának is köszönhette, aki minden követ és társadalmi kapcsolatát megmozgatta, hogy Aggházy megkapja az állást a Zeneakadémia 1875-ös megnyitásáig a magyar zenetanítás legnívósabb intézményében. 413
