Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Mélységélesség. Egyedi felvételek - A magyar kaméliás hölgy

A magyar kaméliás hölgy

Egy érdekes asszony, akit jól ismernek a budapesti vivőr-világban, Pilisy Róza,3 tegnap este öngyilkossági kísérletet követett el Magyar utcai lakásán, és halálos sebesülést ejtett magán. Egész nap idegesnek és szomorúnak látszott, hét órakor este egy látogatójával beszélgetett közömbös dolgokról, midőn hirtelen félbeszakította a beszélgetést, átment a szomszédos szobába és az íróasztalon fekvő revolverrel keresztüllőtte magát. A lövés után állva maradt és a besietett vendéghez így szólt: Megöltem magamat! Az orvos konstatálta, hogy a nagy kaliberű revolver golyója a baloldali második borda alatt hatolt a testbe, átfúrta a tüdőt és megakadt a lapocka alatt. Pilisy Róza egész éjjel eszméletnél volt, és kívánságára papot hoztak neki, aki ellátta a halotti szentséggel. Állapota nagyon súlyos, orvosai azonban bíznak benne, hogy megmenthetik életét. Tette okául szerelmi bánatot emlegetnek. Rendezett viszonyok közt élt, újonnan épült és nagy kényelemmel berendezett háromemeletes házában lakott, melynek szalonjában szívesen látta a jókedvű és elmés embereket. Az irodalmat különösen kedvelte. Sőt maga is megpróbálkozott e téren, két kötetet (Pitypalaty és Csillagok) bocsátva közre.

3 Eredetileg Schumaier (Schumayer) Róza (1854-1931). A korabeli Budapesten sokan tudták, hogy Róza, a magyar kaméliás hölgy - akihez igen sok magas rangú politikus, sikeres író, művész járt rendszeresen - Pékár Gyula író és a századforduló idejének nagy befolyású politikusa, kultúrdiplomatája miatt lőtte meg magát, aki egyik napról a másikra faképnél hagyta szeretőjét. Pékár Gyula híresen jóképű férfinak számított, igazi sportman volt, állítólag róla mintázták a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor Toldi Miklóst ábrázoló alakját. Rózával Krúdy Gyulának is különös kapcsolata volt, meleg baráti viszonyuk azután is megmaradt, hogy testi kapcsolatuk megszűnt. A legenda szerint a Szindbád Majmunka-figurája öt idézi, s a Vörös postakocsi című regényében is megörökítette alakját. Róza maga is több életrajzi élményeiből táplálkozó novelláskötetet adott ki, és - egy részük álnéven - több írása is megjelent a korabeli lapokban.

307