Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

Totális alulexponáltság - A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra

mint Vámbéry,8 Edvi Illés9 és mások kifejezéseit használjam: a büzhödt mocsárban fetrengő szennyalakok mellett u. n. védbeszédet tartani, bár megvallom, hogy tekintettel, és sajnos ebben alighanem tévedek, a nálunk e kérdésben uralkodó, csaknem általános nézetre - ez sem volna felesleges munka. [...]

Külső ismérvei szerint feloszthatok a fajtalan cselekmények:

a) közösülésre ( a német gyakorlat ide sorozta a közösülést utánzó cselekedeteket is),

b) fajtalansági cselekményekre és

c) szemérmetlen cselekményekre.

[...]

Ezek után áttérünk az egyes szemérem elleni delictumok tárgyalására azon sorrendben, amint azok a magyar BTK-be felvétettek. Ezek a következők:

a) az erőszakos nemi közösülés (232.§.);

b) a szemérem elleni erőszak (233.§.) ;

c) a megfertőztetés (236.§.); és a járulékos kérdéseket tartalmazó 234., 235. és 237—242.§§.;

d) a természet elleni fajtalanság (241., 242.§§.);

e) a vérfertőzés (243., 244.§§.);

f) a szemérem elleni bűntett (245.§.);

g) a házasságtörés (246.§.) ;

h) a csábítás (kerítés) (247. §.; novella 43-47.§§.) és

i) a szemérem elleni vétség (248., 249. § §. ).

(Budapest, 1909. 359., 310., 281., 295-296.)

8 Azaz: Vámbéry Rusztem jogtudós, büntetőjogász (1872-1948). Keresztapja a későbbi VII. Eduárd angol király. 1896-tól a törvényelőkészítési munkálatokban vett részt az Igazságügyi Minisztériumban, 1903-tól kezdett tanítani a budapesti egyetemen. Az 1914-ben alakult Polgári Radikális Párt elnöke, majd a Nemzeti Tanács tagja lett. 1920-tól ügyvédként dolgozott. (Köztük néhány híres védőügyvédi munkája: 1920-ban a népbiztosok pere,

1924-ben József Attila első pere, 1934-1935-ben a második Rákosi-per.) - A szerző itt valószínűleg Vámbérynek az 1907-ben megjelent Büntetőjog és ethika című művére utalhat.

9 Azaz: Edvi Illés Károly, jogi doktor, büntető jogi szakíró (1842-1919). 1872-1883-ig királyi ügyészként dolgozott a szegedi várban, hogy a Bach-érában megrendült közbiztonságot minél előbb helyreállítsák. 1885 nyaráig a legnagyobb vihart kavaró bűnügyek vizsgálatában működött közre. 1888 végétől Budapestre költözött, s bár látása nagyon megromlott, ügyvédként praktizált. Büntető jogi értekezései már 1867-től jelentek meg, 1882-ben a cikk tárgyáról írt átfogó elemzést 4 kötetes munkájában (A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntetőtörvénykönyvnek magyarázata. Budapest, Pécs és Arad, 1882-1892): Az erőszakos nemi közösülésnek kísérlete és a bűnismétlés és bűnfolytatás közötti különbség ezen bűntett eseteiben.

300