Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Sietős lesifotók

Sietős lesifotók

CSÁSZTVAY TÜNDE

„A sorsnak semmi köze ahhoz, hogy kiket festett a fotográfus egy képre, ő nem törődik azzal, hanem külön dobja őket, ha kedve tartja. A sors nem szereti az utánnyomatokat, nem plagiator, hanem megtartja a maga eredetiségét mindenütt mindenben” - bölcselkedett Mikszáth egy korai elbeszélésben.1

A textusokban kavargó idősíkok triumfálásának korában talán megbo- csátható merészség, ha a 21. század elején - visszasvenkelve a 19. századvég és a 20. század elejének korára - egy olyan fényképalbumot, azaz „külön dobott” szövegekbe merevített felvételek gyűjteményét állítottam össze, amely akkoriban nem készülhetett el. Leginkább azért nem, mert nem elég, hogy a sors más korban tett le, de az album nagyon személyes is: én válogattam, csonkoltam, vágtam, montázsoltam és állítottam össze régmúltban született, a fizetségért mért nemi örömökről szóló szövegekből és -fragmentumokból, én rendeztem a korabeli felvételeket és kivágatokat egymás alá-fölé-mellé, és azokat erősen asszociatív szerkezetbe illesztő plagiátorként én hagytam őket sajátos korképpé formálódni. Lgy múltbéli kor képévé, alul-, sőt fekvőnézetből. Merészség, nyilvánvaló, hisz. meg nem tapasztaltam (szerencsére), csak elbeszélem, beszéltetem, beszélni hagyom -s bármennyire halad is fölöttem az idő, akkoriban még bizonyíthatóan nem éltem.2

De ilyen albumféle azért sem készülhetett volna el akkorban, mert olyan részleteket tartalmaz, amelyek ugyan mind-mind ugyanabban az idősíkban (az 1860-as évek - az 1920-as évek vége között) születtek (vagy azt idézik meg), a saját korukban mégsem találkozhattak volna össze és a korabeli közember sem állíthatta volna így össze, hiszen az élet nagyon különböző

1 Mikszáth Kálmán: A fotográfiák regénye. 1873. In Mikszáth Kálmán Összes Művei (a továbbiakban: MKÖM) 27. köt. Elbeszélések. Budapest, 1961.170-180., az idézet: 173. - A kiemelések tőlem, Cs. T.

2 A történelmi tapasztalat és a történelem narrációjának kérdéséhez lásd Gyáni Gábor: A megtapasztalt és elbeszélt múlt és Történelem és regény: a történelmi regény. In Uő.: Relatív történetem. Budapest, 2007.187-207. és 260-284.

15