Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
Nagylátószög - BODA DEZSŐ: Találkahely engedélyezésére vonatkozó szabályok tárgyában
Találkahely engedélyezésére vonatkozó szabályok tárgyában [...] Értesültem ugyanis, hogy több találkahely tulajdonos saját lakásán, vagy ugyanazon házban saját nevén, esetleg rokona vagy hozzátartozója által bérelt lakásban egészségi lapos nőket tart albérletben, ezeket élelmezéssel, sőt ruházattal is ellátja, miáltal az ily találkahelyek teljes bordélyházi jelleget öltenek és az engedélyesek ellátás és ruhaneműek fejében a náluk lakó kéjnőket összes keresményükből kifosztják. Tapasztaltam azt is, hogy többen a találkahely tulajdonosok közül a náluk lakó egészségi lapos nőket utcai sétáikon, azonkívül éjjeli kávéházakban, Os-Budába és más nyilvános helyekre, ahol kéjnők vendégszerzés céljából megjelenni szoktak, állandóan kísérik és velük együtt ott időzve, az ily helyeken is közvetítik és elősegítik a kéjnők részére a vendégszerzést. Az ilyen eljárás amellett, hogy a hivatkozott rendelet tételes határozmá- nyaiba ütközik és a találkahely intézmény céljával és jellegével össze nem fér, főleg azon okból esik jogos kifogás alá, mert a keresetszerű kéjelgés közvetítését az utcára és nyilvános helyekre is kiterjeszti és ez által a jobb érzésű közönségben MicGisoTRÁNKozÁst kelt. Dr. Boda Dezső főkapitány10 (1901) kéjelgésügy (prostitutio) tárgyában) Szvacsina Géza polgármester idején történt meg. - A Replika, 1996. 21/22. számában teljes terjedelmében olvasható Budapest Székesfőváros szabályrendelete a prostitúcióról (1909). io Dr. Boda Dezső (1863-1918) 1906. március 3-án lett főkapitány. Ő volt az első főkapitány, aki végigjárta a budapesti rendőrség szamárlétráját: a gyakornokságtól indulva került az V. kerületi kapitányi, majd a főkapitányi székbe, melyben 11 évet töltött. Számos fontos intézkedés fűződik a nevéhez: például a magyaros szabású rendőregyenruhát gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az ő javaslatára rendelte el 1906-ban. Erőteljesen emelte a rendőri létszámot, átstrukturálta és ésszerűsítette a rendőri szervezetet, a tisztosztályokat arányosította. Kulcsszerepet töltött be a prostitúcióról szóló új szabályrendelet kidolgozásában, 1908-ban az erkölcsrendészeti osztályt külön épületbe költöztette. Felemelte a rendőrorvosok fizetését és felállította a gyermekrendészetet is. Megalakította a Bűnügyi Múzeumot. 146