Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
lóan a ferencvárosi honoráciorok közé tartozott: amikor Kemény Gábor 1884-ben a Soroksári utcai Prückler-gyár udvarán tartotta kortesbeszédét, Wagner Géza vezette a Kemény elé menő küldöttséget.107 1881-ben a választási bizottság jegyzője, 1884-ben pedig az egyik szavazatszedő 108 küldöttség helyettes elnöke volt. A Prückler-család, mint láthatjuk tehát, a fővárosi gazdasági elit azon csoportját képviselte, amelyik a régi pesti német polgárságból eredeztethető, hiszen tagjai már 1848 előtt pesti polgárok voltak, eredetileg német nyelvük és katolikus vallásuk mellett ez határolja el a másik három jellegzetes csoporttól, a görög-szerb ortodox, a protestáns területekről bevándorolt, illetve a zsidóságban gyökerező csoportoktól.109 Noha ebben a családban is volt felemelkedés és hanyatlás, véleményem szerint mégsem lehet a Prückler-család történetét a Buddenbrook-effektus fogalmával leírni. Kérdéses például, hogy mennyire lehet ezt a családot egyáltalán a nagypolgárság köreihez sorolni. Hiszen igaz, hogy a család többszörösen is képviseltette magát az 1200 legtöbb adót fizető névsorában, ám a listán szereplő tagokat mégis bajosan lelakjegyzéke 1894., 1896., 1907. 107 Pesti Napló, 35. évf. 1884. június 3. Reggeli kiadás, 1. old. 108 BFL IV.1405 Budapest Székesfőváros Központi Választmány iratai 1. doboz, 1881. és 1884. évi választási jegyzőkönyvek, IX. választókerület. 109 Erről a csoportról lásd Vörös: I. m., 263. old. Bácskai Vera mutatta be részletesen a pesti gazdasági elit egyik csoportjának, a nagykereskedők- nek felekezetűk szerint meghatározható csoportjait: Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető, Budapest, 1989. Halmos Károly hetne azonosítani - a forrás problematikus voltából adódóan - a pesti gazdasági elittel. Teljes bizonyossággal csak annyit lehet kijelenteni, hogy a IX. kerület gazdasági élvonalába tartoztak a Prückler család tagjai (már ha van értelme a főváros kerületeit ily módon önálló entitásként felfogni). A legidősebb Prückler József még a céhes világ képviselője, „modernségét” csupán abban lehet megragadni, hogy fiait igyekezett eltérő pályákra irányítani, noha, mint hagyatékának végrehajtásából kiderül, fiai egyenlő részben örökölték vagyonát - lehet, hogy nem akarta a pesti fehérsütők számát gyarapítani. Ámbár jeleskedett a vagyon felhalmozásában, homo novusnak mégsem mondható. Az első, modern vállalkozónak tekinthető karakter a családban idősebb Prückler Ignác volt, aki egyben a legsikeresebb is lett közülük. Az 1880-as években viszont már hanyatlottak a Prück- ler-vállalkozások, amit a végfelszámolások, az ingatlaneladások, valamint a virilis pozíciók elvesztése is mutat. De a családtagokban mégis maradt energia új stratégiák kimunkálására: megítélésem szerint ilyen menekülési út lehetett Prückler Klára bélyegárusítása - illetve Prückler László kíszintén etnikai-felekezeti dimenzióban elemezte két nagy csoport, a protestáns területekről bevándoroltak és a zsidóság egy-egy reprezentatív pályaívét a Gregersen és a Neuschlosz-család példáján keresztül: Halmos Károly: Hálózatok és hierarchiák a 19, századi üzleti életben. Aetas, 20. évf. 2005.1-2. sz. 44-51. old. no Ennek a legfeljebb három generációs életciklusra képes családi vállalkozás ideáltípussá vált fogalmának közhelyességéről lásd: Halmos Károly: Családi kapitalizmus. Új Mandátum, Budapest, 2008. 31-32. old. 207
