Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
kosán felszólítja fiát a kovácsmesterség alapos kitanulására.73 A rendszeres állatorvosi képzés megindulása előtt a kovácsok gyógyították az állatokat is, de e két szakma méga 19. század során is összefonódott, ezzel magyarázható az, hogy Prückler János a bécsi állatkórházban (is) tanult.74 Pestre való visszatérése után Prückler János hamarosan pesti polgár és kovácsmester lett.75 Az állatgyógyászathoz való vonzódásáról ezután nincs több hír, de vélhetően ez irányú szakértelmének köszönhető, hogy a későbbiekben közegészségügyi felügyelő lett.76 Ám nem ez volt első városi tisztsége. 1862-ben ferencvárosi, tiszteletdíjjal ellátott esküdt volt, mely pozícióját - az 1874-ből fennmaradt fizetési ív tanúsága szerint - a város- egyesítés után is megőrizte.77 Prückler János vagyonának eredetét nem sikerült kiderítenem. Tény, hogy 1873-ben a Soroksári utca 25. szám alatt kétemeletes bérházat építtetett, kérdés azonban, hogy az ehhez szükséges tőkét apai öröksége révén vagy saját jövedelmé73 BFL XIII.5 Prückler család iratai. Prückler József levele fiához, Prückler Jánoshoz, 1837. november 4, 74 Magyar néprajzi lexikon. Főszerk.: Ortutay Gyula. 3. kötet K—Né. Akadémiai, Budapest, 1987 [1980], 286-287. old. „kovács” szócikk. Ezúton köszönöm Orosz Istvánnak, hogy felhívta figyelmemet e két szakma közös eredetére. 75 1842. február 1-jén kelt házassági szerződése idején már kovácsmester, menyasszonyának, Faltenmayer (Falkenmayer) Máriának adott jegyajándéka kovácsipari iparjogosítványa, valamint szerszámkészlete volt. Prückler János polgáresküjét is kovácsmesterként tette le 1844. március 1 -jén. BFL XIII.5 Prückler család iratai. Prückler János és Faltenmayer Mária házassági szerződése, illetve Prückler János polgáresküje. 76 Közegészségügyi felügyelői igazolványát az 1885. évi 22080/III. sz. fővárosi határozat alapján adták bői szerezte-e. A legnagyobb pesti adózók 1873-as összeírása szerint Prückler János mindenesetre háztulajdona révén 329 forint 66 krajcár házbér utáni egyenes állami adót fizetett, mígjövedelmi adója 25 forint 35 krajcárt tett ki, ezzel az 1187. helyet foglalta el a listán.78 Vörös Károly már leszögezte, hogy a jövedelem, illetve a vagyon (különösen a háztulajdon) után fizetett adómennyiség aránya, noha eltérő jövedelemszerzési stratégiák meglétére utal, mégsem feleltethető meg egyértelműen a társadalom tradicionálisabb, vagyonfelhalmozó, illetve modernebb, üzleti tevékenységéből jövedelmet húzó szerkezeti elemeinek.79 A Hof- und Staats-Handbuch der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie című évkönyv 1873 és 1889 közötti valamennyi kötete szerint Prückler János 1873-tól tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, mint az 1200 virilisből választott kétszáz tag egyike.80 A városi politikában való aktív részvétel sarkallhatta tehát arra, hogy 1878-ban Steiger Gyula által delegált „biki. BFL XIII.5 Prückler család iratai. Prückler János iratai. 77 Uo. 1892-ben a lejáró mandátumú esküdtek között szerepelt, de kérdéses, hogy tényleg végig kitöltötte-e mandátumát. 78 BFL IV.1303.j Pest Szabad Királyi Város iratai. Választási iratok (1865-1873). Budapest legnagyobb adófizetői, Pest város, 1873. Ezúton köszönöm meg Balogh János Mátyásnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta ezen forrás digitális kópiáját. 79 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban. Adalékok Budapest társadalom- történetéhez a dualizmus korában II. Tanulmányok Budapest Múltjából, 18. évf. 1971. 263-264. old. so Hol- und Staats-Handbuch der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie. Wien, K.K. Hof- und Staatsdruckerei, (A továbbiakban: 201
