Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
látható a családfán, így Prückler Ignácné Wágner Lujza végakaratában említi Paula nevű lányának stafírungját is, Paula viszont nem szerepel a végrendelet kedvezményezettjei között, tehát valószínűleg az 1877-ben kelt okirat keletkezésekor már nem volt az élők sorában.63 Ugyanezen okirat említi a rendelkező Irma nevű unokáját, aki 1898-tól fogva a lakcímjegyzékek szerint tanítónő volt és nagy-nagynénjével, Prückler Klárával élt együtt, de nem derül ki, Wágner Lujza melyik lányától származott.64 Prückler Klárának volt továbbá egy Géza nevű fivére, valamint egy nővére is. Prückler László leányairól, Margitról, Lujzáról és Ilkáról csak annyit tudtam kideríteni, hogy Ilka az 1910-es lakcímjegyzék szerint gépírónő volt, és apjával egy fedél alatt, a Lónyay u. 60-ban lakott, majd 1928-ban már hivatalnok megjelöléssel élt 65 ugyanitt. A Prückler-család A legidősebb Prückler József, fehérsütő mester és pesti polgár 1843-ban építtette emeletes házát a pesti Belvárosban, a Kecskeméti utca, a Képíró utca és a Bástya utca által bezárt telekre.66 Halála után, 1848. március 20-án felvett hagyatéki leltára szerint vagyona, miután felesége, született 63 BFL VII.175 Steinbach István közjegyző iratai. 635/1877. Özv. Prückler Ignácné Wágner Lujza végrendelete. 64 Budapest főváros czlm- és lakjegyzéke, 1896., 1906. 65 Budapest főváros czím- és lakjegyzéke, 1910., 1928. 66 Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, Ottinger Klára már korábban elhunyt, három nagykorú fiára, Józsefre, Ignácra és Jánosra szállt. A legnagyobb érték a belvárosi Országúton (a mai Károly körúton) lévő, 18 000 forintot érő ház volt, úgy tűnik, az előbb említett másik házat ekkorra már fiai birtokolták. Az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökséget a három fiú között egyenlő arányban ostották fel.67 A legidősebb Prückler József, úgy tűnik, tudatosan terelte három fiát három különböző pályára. Helyesen dönthetett, mert például legidősebb fia, aki egyedüliként folytatta az apa mesterségét, nyomtalanul el is tűnik a forrásokban a későbbiek során. Ez a Prückler József futhatta be tehát a három testvér közül a legkevésbé sikeres karriert. Róla, akit Képíró u. 374. (azaz az imént említett telek, a mai Képíró u. 11.) szám alatt lakó pékmesterként említ a forrás, annyit tudunk még, hogy alhadnagy volt a pesti gyalog nemzetőrség 4. századánál.68 A legidősebb Prückler József irányító szerepére utalnak azok a levelek, amelyeket Prückler Jánossal váltott fia vándorévei alatt. Prückler János ugyanis, fennmaradt vándorkönyve alapján, amelyet 1836-ban állítottak ki, egy éviga pesti Unger Ferencnél volt kovácslegény, ezután Pozsonyban dolgozott egy kovácsmester mellett 1836 augusztusában, majd Sopronban 30 hétre beállt egy kocsigyártóhoz. Ezt követően 1809-1847. Tanulmányok Budapest Múltjából, 1. évf. 1932. 88. old. 6? BFL XIII.5 Prückler család iratai. Prückler József hagyatéki leltára. 68 Pest-budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a fővárosi nemzetőrség történetéhez. Vál. és szerk.: Czaga Viktória és Jancsó Éva. BFL, Budapest, 2001. 350., 415. old. 199
