Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
ilyenformán: „Megnyílt a pezsgős czég tömött kasszája, hogy ifjabb sarjadékát, ki a gyárban úgy is csak logos [sic!], az országházba vigye...”57 A két kormánypárti jelölt között, akik végül nem tudták egyértelműen bebizonyítani, melyiküket támogatja co valójában a kormány és a szabadelvű párt , olyan szoros lett a végeredmény, hogy második fordulót írtak ki.59 A végső megmérettetés azonban elmaradt, amelyet a korabeli tudósítás a következőképen indokolt: „Mivel a harmadik jelöltnek, Pázmándy Dénesnek hívei egyrészt egyenesen Tol- nay pártjához csatlakoztak, másrészt a pótválasztásnál semlegességet Ígért, Prückler Lászlónak semmi kilátása sem lehetett a győzelemre, ennek következtében a jelöltségről lemondott.”60 57 Függetlenség, 8. évf. 1887. május 19. 2. old. 5B A kölcsönös vádaskodásokról, amelyekkel a két kormánypárti jelölt hívei kétségbe vonták, hogy a másik jelölt a kormány és a kormánypárt támogatását bírja, lásd: Pesti Napló, 38. évf. 1887. június 11. 1. old. Pesti Napló, 38. évf. 1887. június 12.1. old. illetve Pesti Hírlap, 9. évf. 1887. június 11.2. old. és Pesti Hírlap, 9. évf. 1887. június 12. 2. old. A Függetlenség viszont másként interpretálta azt a tényt, hogy két kormánypárti jelölt lépett fel: „(...) Prücklert a hú kormánypártit végre valahára a kormánypárt végrehajtó bizottsága is akczeptálta, mint jelöltet. Tisza Kálmán megcsinálta a Ferencz- városban szokott taktikáját. Előbb Tolnai Lajos mellett foglaltatott állást, hogy ezt ellenzéki haragra ne lobbantsa; később azonban sutyomban állást foglaltatott ellene, hogy ellensúlyozza és esetleg megbuktassa. Ez a taktika képezi most beszéd tárgyát a fővárosban, habár elvoltak rá készülve, mikor a kormány legszolgaibb embereit Prückler oldalán látták mindjárt kezdetleg korteskedni." Függetlenség, 8. évf. 1887. május 27. 2. old. 59 Prückler László bizalmi férfiai: Horváth Lajos, Rittinger Károly, Szerényi István, Rebrovics György De kik voltak ezek a Prücklerek, hogyan válhattak a helyi politikai élet ennyire meghatározó figuráivá? A Budapest Főváros Levéltárában őrzött magániratok között fennmaradt némi, a család 19. századi történetével kapcsolatos anyag.61 Ennek alapján, ha nem is teljes körűen, de fővonalaiban rekonstruálható egy pesti polgári család három generációja esetében a család egyes tagjai által bevetett alkalmazkodási stratégiák sokfélesége a beinduló modernizáció miatt megváltozott környezetben. Az alább található családfán a 19. századi Prückler-família áttekintő sémáját mutatom be.62 A családfán - adatok hiányában - nem tüntettem fel a legidősebb fiú, a pékmesterséget továbbvivő Prückler József ágát, valamint a későbbi leszármazottakat sem. Feltehetően nem minden gyermek a korábbi választásokon is a kormánypárti jelölteket támogatták. Tolnay Lajos 1887-ben 937, Prückler 760 szavazatot kapott, míg Pázmándy a korábban függetlenségi érzelmű IX. választókerületben megalázó vereséget szenvedett, miután csak 218 választó állt mellé. BFL IV.1405 Budapest Székesfőváros Központi Választmány iratai 1. doboz, IX. választókerület, 1887. évi választási jegyzőkönyvek. 60 Egyetértés, 21. évf. 1887. július 5. 2. old. ei BFL XIII.5 Prückler család iratai. 62 A családtagok lakóhelyeit nehéz elkülöníteni, hiszen mind a Károly körúti, mind a Képíró utcai ingatlan a család több ágának tulajdonában volt egyszerre, és például ifjabb Prückler Ignác lakott mind a Soroksári utca 30. szám alatt, mind a Képíró utcai házban. A lakóhelyek azonosításában segítségemre volt: Pest város topográfiai mutatója. 1. Belváros, Lipótváros. (Topográfiai mutatók I.) Összeáll.: Bácskai Vera. BFL, Budapest, 1975. Pest város topográfiai mutatója. 3. Ferencváros. (Topográfiai mutatók IV.) Összeáll.: Bácskai Vera, Hidvégi Violetta. BFL, Budapest, 2000. 198
