Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - V. László Zsófia: Aszód, Szeged, Genf. Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai

így sem az nem világos, hogy képesítése végül is mire jogosította fel, sem az, hogy iskolában szeretett volna-e elhelyezkedni, vagy úgy gondolta, hogy magántanítványok Kuzma Margit és genfi barátnői A képen látható személyek balról jobbra: Kuzma Margit, Dora Spangenberg, Christine Guillot (Netty), Rachel Guillot, Hedvig Dorn vállalásával elegendő jövedelemhez jut. Csak találgatni lehet azt is, hogy miért tartották szükségesnek a szülők vagy talán maga Margit, hogy olyan végzettséget sze­rezzen, amellyel el tudja tartani magát. Nem bíztak benne, hogy férjhez tudják adni? Arra számítottak, hogy férje mellett szükség lesz az ő keresetére is? Azoknak az emancipált nőknek a soraiba tartozott az anya vagy a lánya, akik a nők munkához való jogát követelték, mert abban látták a füg­getlenség és a kiteljesedés lehetőségét? Esetleg Grund Alexa saját ambícióit vetí­tette ki lányára? Elképzelhető, hogy mind­ezen felvetésekből igaz valamennyi, s a csa­lád pusztán több oldalról igyekezett bizto­sítani Margit jövőjét. A továbbiakban eze­ket a felvetéseket próbálom meg a levélvál­tás alapján igazolni vagy elvetni. Bár tudtommal se apja társadalmi állása, se fizetése, se Kuzma Margit valamely testi „... a genf i tanulmányokat nem irigylésre méltó lehetőségként fogták fel, hanem sajnálattal vegyes félelemmel tekintettek rájuk. ” vagy szellemi hibája nem predesztinálta arra, hogy pártában maradjon, ez a lehető­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom